Az autók tekintetében vannak szándékos "tervezési hibák", de ennek okaira most nem térnék ki. Aki ezt nem érti annak úgy is hiába magyarázom.
Nem mellékesen egyszerű autóvillamossági szerelőként több alkalommal kellett bebizonyítanom, hogy amit a tisztelt mérnök úr elképzelt az nem állja meg a helyét, nem működik úgy ahogy azt a mérnök elképzelte vagy teljesen felesleges. Amikor leálltam vitatkozni eddig egy mérnökkel, mindig igazam lett és ezt el is ismerték.
De volt olyan kirívó eset amikor a volt üzemmérnökünknek el akartam magyarázni hogyan is működik egy autóbusz központi vészjelzője (ő volt rá kíváncsi). Csak a teljesség kedvéért: 3db levegőnyomás kapcsoló (5,5 bar alatt kapcsol), 1db olajnyomás kapcsoló (0.8 bar alatt kapcsol) és 1db vízhőfok kapcsoló (92 C° felett kapcsol) működtet két izzót a műszerfalon. Magyarul, bármelyik kapcsoló kapcsol, akkor az izzók világítani kezdenek. A szomorú az, hogy nem értette meg, pedig ez egy egyszerű párhuzamos kapcsolás ami általános iskola 7. osztályos fizika tananyag. Negyed óra magyarázat után faképnél is hagytam.
De nagyon jó példa volt az utcánkban zajló útépítés, amikor a mérnökök (mert többen csinálták) többszöri környezettanulmány és méregetés után készített terveit az útépítőmunkásoknak kellett módosítaniuk, hogy meg lehessen valósítani. Ezt pedig a folyamatosan ellenőrzésre kijövő mérnök is elismerte.
Egy szó mint száz, jó lenne, ha a tisztelt mérnök uraknak a saját szakterületükön dolgozniuk kéne terepen a diploma megszerzése előtt. Nem öltönyben lófrálni, hanem fizikai munkában melynek tervezését más mérnökök követték el. Akkor fel fogja tudni ismerni, hogy milyen hibákat nem szabad elkövetnie.
És Magyarországról beszélek.

Ebből az utóbbi két – valóban kirívó – esetből általánosítani, hát, hogy is mondjam, elég érdekes hozzáállás. Azt azért sürgősen hozzátenném, hogy mérnök és mérnök között is hatalmas különbségek vannak, és az egyik egyetemről a jelentkezők 70%-a diplomával kerül ki, a másikról meg az 5%-a, és utóbbira eleve a legjobbak jelentkeznek. Hát, csak ennyi a különbség. Magyarországon meg minden elképzelhető, de a világ nem Magyarországból áll. A magukra valamit is adó cégeknél meg a kóklereknek garantáltan nincs nagy jövőjük.

Én nem értem. Még nem találkoztam szándékosan szarra tervezett dologgal az autóiparban, de máshol sem igazán. Olyannal már találkoztam, ami a spórolás miatt lett bóvli, olyannal is, ahol bizonyos szempontok figyelembe vétele miatt nem lett megfelelő. De szándékos tervezési hibával még nem. Az autóiparban ez azért is lenne mókás, mert a gyár egyből kénytelen lenne visszahívást elrendelni a saját költségére, aminél nagyobb öntökönszúrás nemigen létezik. Nem mellesleg ha bárkiről kiderülne, hogy szándékosan szart gyárt, azt hiszem, elég hamar becsukhatná a boltot, tekintve a jelenlegi versenyhelyzetet.

Úgyhogy én speciel nagyon kíváncsi lennék, mi visz rá egy céget arra, hogy szándékosan elkeféljen valamit. (Mondjuk maradjunk a nemzetközileg elismert, minőségbiztosítási rendszereket alkalmazó, neves cégeknél; a Kiss és Társa Óvszergyártó Kft. ebből a szempontból kevésbé érdekel. Bár azok sem engedhetik meg maguknak a szándékos hibát, mert rövid időn belül éhen halnának.) Ja, ugye nem a tervezett avultatás nevű szenzációs elméletet akarod előszedni?


Nem tudom, mit szerelsz, de igen elgondolkodtató, amit írsz. Ha valami nem úgy működne, ahogy a tisztelt mérnök úr elképzelte, akkor el sem jutna a sorozatgyártásig; legkésőbb a prototípusok tesztelése során mindenképpen kiderülne a hiba. Innentől kezdve válik érdekessé ez a beszélgetés. Mondjuk nem tudom, tudod-e, hogy a mai autókat egyáltalán hogyan tervezik?

Közben látom, hogy autóbuszokról írsz, rémlik is, mintha a BKV-nál dolgoznál. Na most hogy az Ikarus 40-50 éve mi a rossebet csinált, azt nem tudom, de nem is igazán érdekel. Te a mai mérnökgenerációról beszéltél, az Ikarusokat még bőven az előző (vagy az azelőtti) tervezte.

Egyébként a buszok tervezéséhez nincs sok közöm, de hogy prototípus és tesztelés ott is van, az biztos. Egészen biztosan minden alkatrésznek úgy kell működnie, ahogyan tervezték, különben igen nagy baj lenne. Úgyhogy itt inkább arról lehet szó, hogy nem tudod, pontosan mire is tervezték az adott alkatrészt. Ami meg mondjuk szerinted felesleges, annak meglétét lehet, hogy tucatnyi olyan tervezési szempont indokolja, amelyekről még csak nem is hallottál.

Kicsit elkanyarodtunk a témától

Természetesen vesznek, csak nem (vagy minimális) lakossági hitelezéshez. A vételt sem ők, hanem az anyabankok hajtják végre. Így valóban bonyolultabb a dolog. Meg kifizetődőbb is. Az anyabanknak leginkább.

Nem is akarja senki elvenni tőlük ezt a jogot, vagy lehetőséget. Csak épp nem csal könnyeket a szemembe, amikor azt mondja valaki a médiában, hogy szegény bankoknak most milyen sokba kerül a lakosság megsegítése, s mekkora veszteséget termel így a szektor, miközben még különadót is kell fizetniük... stb.

Az MNB honlapjáról letölthető statisztikai adatok alapján a magyar devizahitelek forrása a magyar lakosság betéti (megtakarítási) állománya volt, mely egészen 2008 őszéig magasabb volt, mint a kihelyezett hitelállomány. Ennek egyik oka a korábbi magas magyar kamatláb volt, mely visszafogta a hitelfelvételi kedvet. A 2004-ben "létrehozott" magyar devizahitelek az alacsonyabb törlesztőrészlet miatt így egyre divatosabbak lettek, egészen a frankhitelezés leállításáig. Ez meg is látszik a 2009. év záróadataiból, amikor a devizahitelek és a lakossági megtakarítások aránya valamivel kedvezőbb is volt, mint az egy évvel korábbi arány.

De végül is igazad van, hagyjuk a témát. Annyira mélyen nem ástam bele magam, mint egy tanult közgazdász. Elismertem, hogy csak némi utánaolvasás és néhány témába vágó előadás meghallgatására építem mindazt, amit tudok, s korábban te is őszintén elismerted, hogy nem vagy szakember a témában. Megváltani úgysem fogjuk a világot, maximum de tanulunk mindabból, amin átmegyünk életünk során. Nekem ennyi elég, tudom például, hogy devizahitelt, vagy deviza-alapú hitelt az életben többet nem veszek fel.

@Fujitsu!
Nem a két kirívó esetből általánosítok, csak nem akartam leírni az összes esetet amivel találkoztam (nem csak a BKV-nál) pályafutásom és életem során, mert akkor több oldalnyi szöveget kéne végigolvasnod.
Ami meg a buszokat illeti, nem a 40-50 éve tervezett buszokkal van baj, hanem amit a tisztelt BKV-s fejlesztőmérnökök utólag bele akarnak építeni. A tisztánlátás végett, a BKV buszok csak kívülről olyanok mint a tervezésükkor, a tartalom folyamatosan változik. Sok minden beléjük kerül ami nem "szériatartozékuk", és még több dolog van amit csak akartak, hogy belekerüljön, csak a fentebb említett okok miatt elvetélt a dolog. Természetesen terveznek jó dolgokat, de sok esetben előfordult, hogy nekünk kellett módosítani, hogy működjön is.
De leírok még egy esetet a BKV-tól, értelmes ember vagy, a leírásból meg fogod érteni a működését és a hibáját is.
Ikarus 415-ös típusú autóbusz automata ajtónyitás: Az utas leszállási szándékot jelez az egyik ajtó utasjelzőjével, a sofőr megnyomja az automata ajtónyitás gombját, de mivel azt menet közben teszi, ezért az ajtók nem nyílnak. Viszont amint a busz megáll, az adott ajtó automatikusan minden emberi beavatkozás nélkül nyílik. Ezt a rendszert a tachográf vagy kilóméteróra vezérli egy elektronikán keresztül. Ezzel csak az a probléma, hogy az elektronika sűrűn meghibásodik és az ajtó képes menet közben is kinyílni. Balesetveszélyes!
Az Ikarus 415-ös típusokat két fajta automata váltóval szerelték (ZF és Voith). A ZF-nél van olyan lehetőség, hogy álló helyzetben az vezérlő elektronikájának egyik kimenetén +24V feszültség jelenik meg (a buszok 24V-os feszültséggel működnek). Ezt felhasználva egy terveztünk egy egyszerű megoldást amit ha sorba kötünk a szériaként működő rendszerrel, akkor annak meghibásodása esetén ez a rendszer nem engedi a menet közbeni ajtónyitás. Be is adtuk a főnökeinknek az ötletet és a tervezetet. Fél év múlva megérkezett hozzánk technológiába az általunk tervezett rendszer buszba való beépítésének utasítása egy módosítással. Nem sorban, hanem párhuzamosan építsük be a már meglévő rendszer mellé. Mi meg fogtuk a fejünket, ugyanis pont azt a problémát nem szünteti meg amire ki lett találva. Soros bekötés esetén a bármelyik rendszer bedöglik, a másik megakadályozza a menet közbeni ajtónyitást, míg párhuzamos bekötés esetén bármelyik rendszer bedöglik, az ajtók kinyílnak menet közeben.
Ami pedig az autótervezésben a szándékos tervezési hibákat illeti, nos arra a válaszom a fogyasztói társadalom. És itt nem az a kérdés, hogy mire tervezték az adott alkatrész, hanem inkább, hogy mennyi időre! Erre ne válaszolj, mert sok éves tapasztalattal állíthatom, hogy léteznek a fogyasztó társadalom fogalma miatt szándékosan "eltervezett" autók. Ezt a témát viszont már kitárgyaltuk.

Amit eddig hallottam, azok alapján a képzés is hibás a mérnökök tudatlanságáért. Egyik, a debreceni egyetemen tanuló ismerősöm sokat szokott panaszkodni, hogy milyen rossz a tanítás, és normális mérnökképzés, mint akár 10 évvel ezelőtt, már nincs, főleg művészeti irányba mentek el. Ahogy mondta, még a tanárok között sincsen együttműködés, ugyan arra az időpontra tettek be neki két kötelező órát.
Ebből nekem még nem jutott, bár infó órán már én is tapasztaltam, hogy nem épp a legjobb az oktatás.

Azért érdemes különbséget tenni az egyetemek között. Nem azért van a műszakin a legnagyobb bukási arány, mert ott vannak a legrosszabb képességű tanárok, hanem azért, mert ott minőségi oktatás van, miközben az alacsony ponthatároknak köszönhetően az "alapanyag" nagy része selejt. Hogy másutt ezek diplomát kaphatnak, az az adott egyetemet minősíti, nem a képzést, és nem is a végzőst. Én ELTÉ-s vagyok, de itt az Informatikai karon (és a TTK-n is) hasonló arányban (5-10% között) végeznek, mint a BME-n vagy éppen a nemrég egyetemmé alakult volt Műszaki Főiskolán. Arról van szó, hogy ha tartják a követelményeket, ugyanaz a 30-40 ember végez, mint régen, csak most fel kell melléjük venni több száz olyat, aki úgysem fog soha végezni, csak fel lehet venni utána a fejpénzt. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy azért van kevés gyakorlati óránk, mert az állam a gépek fenntartását sem tudja finanszírozni, nem hogy újak beszerzését. Erről meg aztán végképp nem a frissen végzettek tehetnek.

BME-n kicsit más világ van. Ott azért végez 5% (vagy inkább még kevesebb), mert a tanári kar olyan, amilyen. Valószínűleg így próbálják tartani a presztízsüket, közben meg a legjobbak is lemorzsolódnak. (Amiről én most beszélek, oda eleve a legjobbak jelentkeznek, és a ponthatár sem alacsony.) Amilyen szívatások ott vannak, az kabaréba illő. Van olyan tanár, akit évente többször feljelentenek, és még mindig ott van. (Ebből is látszik, hogy a legjobb megoldás még mindig egy-egy ősi eszköz, pl. a balta alkalmazása.) Ehhez képest az ELTE egy leányálom (és ezt olyantól tudom, akinek a gyereke ELTE progmatra jár).

De egyébként még vannak jó egyetemek ebben az országban, ahol az elsődleges cél nem a tanulók szénné szopatása. Ilyen például a Miskolci Egyetem és a Széchenyi István Egyetem (Győr) is.


@ die nadel: A BKV nem veti ki magából a kóklereket, sőt, így ezen nem is csodálkozom. Én azt hittem, a gyári fejlesztőmérnökökre gondolsz. Normális cégnél a kutyaütők nem maradhatnak meg.

Persze, mindenhol van tervezett minimális élettartam. Maximális viszont csak a legendákban létezik.


Nekem meg van némi fogalmam az autók világáról, és bizton állíthatom, hogy aki ilyesmivel próbálkozna, igen hamar lemorzsolódna. Te mit csinálnál, ha az újonnan megvásárolt autód 5-6 év után már egy kalap trágyát sem érne? Vennél még egyszer attól a gyártótól? Na ugye. Olyan versenyhelyzet van, hogy ilyesmit senki sem engedhet meg magának. Már az is koldusbotra juttathat cégeket, ha nem követik a trendeket (lásd: Saab).
Egyébként valóban kitárgyaltuk már ezt a témát, de úgy látom, nem sikerült minden kételyt eloszlatni.

A Fogyasztói társadalom vívmánya, hogy kispórolnak tárgyakból dolgokat, meg gyengébb minőségben, hogy hamar tönkremenjen. Régebben meg főleg a szocialista iparban hiánygazdaságnál. Ugye akkor úgy terveztek mindent legyen az autó, mikrosütő vagy bármi, hogy lehetőleg örökké tartson, ha meg mégis elromlik akkor volt hozzá alkatrész, javították. A mai modern csodákat meg sokszor szét se lehet szedni ha bármi elromlik benne nincs alkatrész, dobd ki, vegyél újat. A régi Hajdu Energomat mosógépünk majdnem 20 évet kibírt úgy, hogy kétszer cseréltek benne fűtőszálat meg egyszer vízpumpát. Az utódja egy Whirpool meg már most többször volt szerelőnél és nincs még 6 éves, mondta is a szerelő ,hogy ezeket már 5-10 évre tervezik csak.
De említhetném a régi mikrónkat is, amit még akkor vettek a szülők kb. mikor úgy fél éves voltam, és otthon még ma is vígan melegítjük vele a kaját. Abból nem spóroltak ki semmit, itt a pesti lakásban egy modernebb érezhetően pillekönnyű a másikhoz képest, ez tuti nem fog kibírni 10 évet sem nemhogy 25-öt. Egy mai autó sem biztos ,hogy 20-30 év után is működni fog. Ráadásul a régi kocsikat akár egy gemkapoccsal is javíthatod a helyszínen, én is láttam már, hogy pl. Zsigulinál elszakadt ékszíjat harisnyával meg ronggyal helyettesítettek, aztán hazaáig kibírta. Egy modern kocsinál meg sokszor a legkisebb hibánál is letilt a komputer aztán egy métert se tovább jöhet a tréler és mehet a szervízbe.

Jaj, inkább hagyjuk ezt a témát. Úgy látszik, a masszív összeesküvés-elméletek ellen tehetetlen vagyok. Tessék ezt olvasgatni, aztán meg elgondolkodni rajta. Talán van egy egészen minimális különbség a mai autók és a Zsiguli között, lehet, hogy azért nem lehet a maiakat gemkapoccsal javítani. (Ja, persze, megmondom az okát: kizárólag a vásárló lehúzása a cél. )

Ez 10/10-es. Mennyit is bírt egy Moszkvics? Vagy egy Zsiguli? 100-200 ezer km-t?

Ha autók terén nem is ,azért elektronikai eszközöknél észre lehet venni, hogy valami változott. A régi Hajdu mosógép vígan működött több mint 20 évet is, vagy a mikrósütő, tévé, videó stb. A maiak pedig már nem. Egy 20 éves videóból nem spóroltak ki semmit, nehéz fémfej, hatalmas fémalkatrészek, nem pedig műanyag minden mint egy újabban, érezhető is a súlykülönbség.

Az elektronikát ne keverjük ide. A miniatürizálás, a súlycsökkentés, a nehéz és drága alkatrészek eldobása teljesen érthető, és szerintem üdvözlendő. Vagy te akarnál otthonra 40 kilós TV-t, 5 kilós videót, 2 kilós mobiltelefont meg 100 kilós számítógépet? Mellesleg azok sokkal kevesebbet bírtak, mint a maiak. (Nekünk még volt régi TV-nk meg videónk, emlékszem, mennyit kellett hordani őket szerelőhöz.)

A mosógépekhez meg a mikrósütőkhöz nem értek, de el tudom képzelni, hogy a maiak olcsóbbak, feleannyi (vagy sokkal kevesebb) villamos energiát igényelnek, és tízszer annyi előírásnak felelnek meg, mint a régiek. Valamit valamiért.

Hát igen a régi 25 éves mikró biztos jobban zabálja az áramot, mint a pillekönnyű modernebb. A régi NDK-s mélyhűtő se A energiaosztályú.

Jelezném, hogy szüleim Bosch típusú mosógépe idén 15 éves, és egyszer sem kellett még szerelőnek hozzányúlni. Mindezt napi szintű használat mellett. Az én Samsungom pedig kb. 5 éves és semmi baja, ellenben barátoméknál a Whirlpool 2 év után javíthatatlanul tönkrement. A videókban pedig mindig is nehéz volt a komplett fej.
Tudom, hogy a Hajdú mosogép az a tartósság csodája, de mi azért nem annyira szerettük, mert sokat fogyasztott, hangos volt, és centrifugálás közben mindig odébbmászott.

Mindenképp a gyártó a hibás, ha olcsóbb -műanyag- alkatrészt épít be, vagy esetleg egy icipici felelőssége a fogyasztónak is van aki nem akar drágán vásárolni?

"And I thought my jokes were bad."

Az összeesküvés-elméletek meg sajnos nem csak elméletek, de ezt hagyjuk mert csak egymás mellett beszélnénk el.
Az általad idézett cikket meg én is olvastam és csak egy dolgot fűznék hozzá: Amelyik kutya a gazdája kezébe harap azt lelövik. Ergo semelyik mérnök nem fogja neked azt nyilatkozni, hogy szándékosan tervezik kiszámított avulásra, túlbonyolítottra és nehezen és/vagy drágán javíthatóra az autókat, mert az olyan lenne mintha kivágná maga alatt a fát amin ül.
Pedig így van, saját tapasztalatom is ezt igazolja és még sok más emberé is. Volt már több 70-es, 80-as években és 2000-2005 körül gyártott autóm. Ég és föld a különbség a minőség, tartósság terén és még a felszereltségük között sincs különbség (elektromos ablak, klíma, állítható kormány, fűthető tükrök stb.). Viszont a technikai megoldásaik az újaknak feleslegesen vannak túlbonyolítva, pedig csak ugyanazt tudják mint a régiek (és itt most nem a gyengeelméjűeknek kitalált automata parkolásról beszélek). Ez és az ehhez hasonló rendszerek létjogosultsága már más kérdés. Bár szerintem aki egy Ladával nem tud parkolni vagy ABS és ASR nélküli autóval közlekedni, azzal komoly gondok vannak. Aki ilyen kiegészítő rendszerek nélkül nem tud vezetni annak nem szabad jogosítványt kapnia.
Egy szó mint száz, egy autóba egy számítógép kell, a motorvezérlő elektronika (a káros anyag kibocsájtás miatt). A többi elektromos berendezést meg lehet oldani egyszerűen és könnyen javíthatóan (relék, kapcsolók, diódák). Ezekben az a jó, hogy hosszú az élettartamuk, könnyen és gyorsan cserélhetőek és olcsók. De az új autóknál más a cél: Fizess, fizess, fizess.

Akkor miért mondják ugyanazt azok a mérnökök is, akik nicknéven (kvázi névtelenül) nyilatkoznak? Kérdezz meg egy olyan mérnököt, aki már nem dolgozik az iparban (mert mondjuk időközben pl. tanár/nyugdíjas/akármi lett). Rájuk csak nehéz lenne ráfogni, hogy befolyásolja őket a pozíciójuk, nemde?

Az ilyen elméleteket egyébként általában azok gyártják, akiknek elképzelésük sincs az autógyártásról, de fantáziájuk van. Ha ledolgoznának egy hetet valamelyik autógyár fejlesztőmérnökeként, máris másképp látnák a dolgokat. Minden gyár a haszon maximalizálására törekszik, de normális országokban nem divat a csalás és a simliskedés, bármilyen furcsán hangzik is ez egy magyar állampolgár számára. Persze ezt csak az tudja igazán, aki dolgozott már nemzetközileg is elismert, mindent milliméterre pontosan megtervező és elszámoló, korrekt cégeknél. Egész egyszerűen az a helyzet, hogy a mi országunk lakóinál magasabb szellemi nívón lévő népek már rájöttek, a csalással és a sumákolással ideig-óráig lehet jobb eredményt elérni, hosszú távon garantált a veszteség. Kiélezett versenyhelyzetben meg szinte biztos a bukás. A legkisebb sumákolás is pillanatok alatt kiderülne akkora cégeknél, mint amekkorák az autógyárak. (Hányszor fordul elő, hogy egy mérnök átmegy az egyik konszerntől a másikhoz? Vagy hogy valakit kirúgnak? Ezek közül valakinek csak eljárna a szája, nemde?)


Jó lenne tudni, pontosan milyen autókról van szó. Szeretem, amikor a 80-as évek prémiumautóit (pl. W123-as Merci) hasonlítgatják napjaink kiskategóriás (vagy alsó-középkategóriás) autóihoz. Hasonlítsad a W123-ast a mai E-Klasséhoz, a BMW E21-est a mai 3erhez (E90), a Kadettet az Astrához, a Skoda 120-ast a Fabiához; aztán majd meglátjuk, mi lesz az eredmény.

Lószart, mama. A mai autók tele vannak olyan technikai megoldásokkal, amelyekről a 80-as években még álmodni sem mertek. A felesleges túlbonyolítással megint csak maguknak okoznának kárt, mert minél bonyolultabb valami, annál nehezebb legyártani, és annál több a hibalehetőség, aminek kockázata a gyártó pénzét csappantja (--> visszahívások). Ergo annál többe kerül nekik is az alkatrész, amit persze átterhelnek a vásárlóra, de ebben mi az üzlet? Gyártsunk valamit drágábban, és adjuk el drágábban? Nem, épp fordítva: gyártsunk minél olcsóbban, és adjuk olcsóbban, hogy beelőzzük a konkurenciát. Eklatáns példa a futómű. Nézz meg egy mai alsó-középkategóriás autót: a legtöbb esetben ugyanaz az egyszerű felfüggesztés a divat, mint sok évvel korábban.

Úgyhogy az lenne a javaslatom, hogy akkor jelentsed ki valamiről, hogy feleslegesen túlbonyolított, ha pontosan átlátod, hogy a tervezés során mi indokolta az adott alkatrész bonyolultságát. A 80-as években nem egészen az a világ volt, mint ma, ezért is sületlenség ahhoz hasonlítgatni. Mások voltak az előírások, egészen mások voltak az elvárások. Más volt a legyártott darabszám, a gyártás egészen másképpen működött. Satöbbi, sorolhatnám egy évig, hogy mi minden változott meg azóta, ami indokolja azt, hogy ma mi miért olyan, amilyen.


Szerintem aki nem tud egy Benz-Patentwagennel közlekedni, azzal komoly gondok vannak. Aki ilyen kiegészítő rendszerek (mint például a sebességváltó vagy a gázpedál) nélkül nem tud vezetni, annak nem szabad jogosítványt kapnia.

Bízzuk inkább a mérnökökre, hogy mit és hogyan kell megoldani. Hidd el, ők azért dolgoznak, hogy minél jobbat állítsanak elő. Megint csak azt javasolnám, mutassunk egy kicsit túl a csőlátó, magyaros gondolkodáson. Szerinted ha egy mai autó szolgáltatásait kombinálni lehetne egy 80-as évekbeli verda bonyolultságával, nem lenne olyan gyártó, aki azonnal ráharapna? Pár éven belül garantáltan piacvezető lenne, hiszen alig kéne pénzt hagyni a szervizben.

De várj, lehet, hogy ezek a mocskok megállapodtak valami titkos konferencián, hogy nem gyárthatnak túl egyszerű autókat, mert akkor kiderül a turpisság. Az anyjuk istenit!

Ne legyél már naiv! Nicknév? Nyugdíjazás?
Ezeket te sem gondoltad komolyan. Elrejtőzni nem tudsz és nem a pozíciójuk befolyásolja őket a nyugdíjazásuk után hanem az, hogy még sokáig szeretnék élvezni a nyugdíjas kort.
Csak azt nem tudom, hogy te melyik bolygón élsz.


Lószart, kisfiam. Akkor miért cserélték le például a jól bevált fogasléces ablakemelő szerkezeteket a trágya, több és rosszabb minőségű (pl. műanyag) elemből álló bowdenes szerkezetekre?
Ami meg a futóművet illeti, nos mi egyszerűbb egy öntvény lengőkaros, a lengőkarba belefutó torziós rugóval ellátott McPherson első kerékfelfüggesztésnél? Semmi. Erre lecserélik a lemezlengőkaros, több szillentblokkos, a stabilizátorkaros (kutyacsont) torziós rugó megfogatással ellátott McPherson-ra. Hát persze. Az önvénylengőkaros megoldásban kevesebb volt a hibalehetőség és szinte soha nem ment tönkre. De folytathatnám az ilyen "minőségi" cseréket.


Hidd el, simán lehet kombinálni, csak nincs rá érdek az eladói oldalon.

Mérnökök és elcseszés témához még annyit, hogy régebben nagyon sok országban, ha tudom itthon is hídépítésnél az volt a módi ,hogy próbaterhelésnél, a hidat tervező mérnöknek sokszor a kivitelező(k)nek is alatta kellett állniuk. Ha elcsesztek valamit és leomlott akkor rájuk omlott volna, így volt motiváció rá, hogy ne csesszék el. Ma is vissza kéne ezt a szabályt hozni, a legutolsó alvállalkozó is álljon csak alá mikor megterhelik, mindjárt nem lenne az, hogy kispórolok innen ezt onnan azt, meg a cement egy részét hazalopjuk, meg hasonlók.

Elcseszésről meg ugye mindenkinek rögtön beugrik a Tacoma Narrows híd, amit azóta is levetítenek minden iskolába elrettentő példának, nekünk is levetítették még elsőben, infós szakon, de a gépészeknek is levetítették fizikaórán. Nem terveztek ugyebár áramelvezető nyílásokat az oldalára, így mikor pont annyira rezegtette be a szél, mint a saját rezgése rezonanciakatasztrófa miatt leszakadt.

De bizony, hogy komolyan gondolom. Túl sok akciófilmet nézel. Modern, profitorientált vállalatok, amint elteszik láb alól a fecsegőket? Ne már. Te tényleg túl sokat kombinálsz. Akkor azokat miért nem teszik el láb alól, akik átmennek egy másik céghez, hogy ott kamatoztassák a tapasztalataikat?

De egyébként látom, nem nem sikerült megérteni, amit a simliskedésről és a csalásokról írtam. Pedig ha azt megfontolnád, egyből rájönnél, hogy pusztán logikailag is ezer sebből vérzik a gondolatmeneted. Na mindegy, biztos a mérnökök hazudnak reggel, éjjel meg este, ráadásul egybehangzóan, engem meg biztos lefizettek, és egyébként is egy világuralmi összeesküvésről van szó. Élj csak nyugodtan tovább ebben a hitben, én nem akarom megzavarni a lelki nyugalmad.


A Föld nevű bolygón, és igyekszem reálisan látni a dolgokat, az idióta összeesküvés-elméleteket meg leszarom. A tervezett avultatásos témát is azok szokták előhozni, akik 40 éves szarokkal járkálnak. Bezzeg ha lenne pénzük pl. egy mai 5er-re, mindjárt befognák a szájukat...

Hmm, nem is tudom... Költséghatékonyság? Egyébként hogy mi a trágya, az is jó kérdés. Egy mai elektromos ablakemelő egy prémiumautóban sokkal kevesebbszer hibásodik meg, mint egy régiben. Egy mai kisautóban meg örülj, hogy egyáltalán van, mert 15-20 évvel ezelőtt még nem volt.


Egyrészt nincs igazad ezzel az általánosítással, hiszen gyártó- és típusfüggő az alkalmazott futómű típusa. Ma ugyanúgy találni egyszerű McPhersont, mint bármilyen más felfüggesztésfajtát. Másrészt megint nem tudhatod, hogy minek a meglétét mi indokolja. A mai autók sokkal nehezebbek, és így is sokkal stabilabban kell viselkedniük a kanyarokban, sokkal kevesebb zajt generálhatnak, és sokkal kevesebb visszajelzést adhatnak az útról. Ez nem megy varázslással, ehhez bizony futóműátalakításra is szükség van. Úgyhogy azért olyan, amilyen. Kell az a sok szilentblokk, de nagyon is, a stabilizátorkar meg aztán pláne.

Nem hinném, hogy lehetne kombinálni. Kreálj sávelhagyásra figyelmeztető fenékrázót, HUD-ot, navigációt, táblafelismerő rendszert, sebességtartó automatikát és hasonlókat egy autóba, aztán ha mindezt sikerült úgy megoldani, hogy 5 vezeték fusson összesen a motortérben, mint a jó öreg Zsiguliék időszakában, akkor felterjesztelek a Nobel-díjra.

De ha szerinted lehet kombinálni, miért ne lenne rá érdek? Szerintem oltári nagy dobbantás lenne, mindenkit le lehetne előzni vele.

Tudtok valamit arról, a mai captcha-k mennyire biztonságosak? Például a recaptcha-re. Ilyeneket fel tudnak már törni? Nem sok mindent találtam róla, de feltételezem páran már próbálkoztak vele.

Az ilyen betűbepötyögőset humán erőforrással simán törik a kínaiak. Ellenben a tök egyszerű "milyen nap van ma" vagy a "mennyi öt meg hét" jellegű, nyelvi akadályokat kicsit nehezebben ugorják át. Botok különösen.

Hol lehet kapni Budapesten nagyon olcsón webkamerát?

Egyébként boldog új évet Mindenkinek!

Árgép?

Köszi, kipróbálom!

http://index.hu/video/2012/01/05/akvaponia/

Gondolom ebben a rendszerben a halak fajtája is befolyásolja a zöldségek ízét. Persze nyilván nem lesz halízű
A szemnek szépek az ilyen növények, gyorsabban is nőnek, de ugye van különbség a fél és a 3-4 óra alatt elkészített húsleves között is.

Kíváncsi lennék mennyire hasonlít az íze a földben termesztettre. Mármint a jóféle magyar földben termesztettre, mert ugye az sem mindegy. Én azon szerencsések közé tartozom, akik már ettek igazi paradicsom ízű paradicsomot.

Remélem figyelitek, hogy mik történtek az elmúlt néhány órában az Interneten.

??????

Bitek mennek szédítő sebességgel fel, s alá...

Vagy az enyém romlott el, vagy a Tied. Nem észleltem semmi különöset.

Kicsit bővebben kifejtenéd? Már azon kívül, hogy a gyerek azon panaszkodik, hogy lassan két napja szarakszik a Farmerama és nem tesznek semmit akiknek kéne. De gondolom ez nem az amire te gondoltál.

Nos, gondoltam, hogy nem fogjátok érteni, ezért elmesélem:

Kezdődött minden azzal, hogy a republikánus texasi képviselő, Lamar Smith és társai kitalálták a SOPA és a PIPA törvénytervezeteket, ami ellen a legtöbb internetes óriás felemelte a hangját, esetleg az oldalukat is elsötétítették 24 órára (pl. Wikipédia). Végül a nyomás hatására az Alsóház nem szavazta meg a törvényt. Másnap (csütörtökön) a FBI leállíttatta megaupload.com-ot, a tulajdonosokat meg letartóztatták (ez talán nem annyira meglepő, előfordul az ilyesmi). De aztán ami azután történt igen érdekes: az Anonymus hekkercsoport bosszúból feltört* vagy egy tucat kormányzati weboldalt, és pár érintett szervezet oldalát (pl.: justice.gov, universalmusic.com, riaa.com, fbi.gov). Néhány ma reggelre már elérhető, de ilyen még biztosan nem fordult elő az Internet történelme során. Igazi törtélelmi eseménynek lehettünk tanúi.

* Talán nem a "feltörés" a legjobb szó, valószínűleg inkább csak túlterheléses támadásról van szó.

Nagyon fontos volna, hogy a SOPA & PIPA dolgot ne keverjük össze a Megaupload balhéval -- ahogy ezt is nagyon sokan megírták tegnap az interneten.

A SOPA & PIPA azt tenné lehetővé, hogy a John RIAA rámutasson a www.xy.com-ra, és ettől azt el kellene távolítani.

A Megaupload balhé ezzel szemben egy két éve tartó, több országra kiterjedő nyomozás eredménye, s mint ilyennek semmi köze a két törvénytervezethez. Utóbbiak éppen azt akarnák elérni, hogy ne kelljen 2 éven keresztül szopni, bizonyítékokat gyűjteni, együttműködni külföldi rendőri szervekkel stb., hanem mindez egy kézmozdulat lehessen.

A SOPA-PIPA-nak nyilván nincs közvetlenül köze a megauploadhoz, mivel végül egyik törvényt sem fogadták el. De nekem az tetszett, ahogy ennek hatására forradalmi hangulat alakult ki Internetszerte. Ez erődemonstráció volt, hogy mire számíthatnak, ha mégis megszavazzák a törvényt (akár más formában is). Mert az biztos, hogy ez még csak a kezdet volt, a 2 törvényt pedig még alakítgatják, és végül el fogják fogadni.

Mi az az MLM? Amit a neten olvastam róla, nem értem. Jó vagy rossz? Kell/jó ez nekem?

MLM
Nálam ez direkt marketingnek tűnik.

Eremit: AMWAY-ről hallottál már?

MLM = multi level marketing = ha nem te vagy a piramis csúcsán, vagy legalább a csúcsa felé, akkor durva pénzt bukhatsz rajta, ha beszálsz, úgyhogy inkább felejtsd el.

Köszi! Sejtettem. A hatodik e-mail után pedzegették, hogy kockázat nélkül nincs pénz, majd valami hálózat kiépítése után kellene fizetni.
Addig csak a sok-sok pénzről szövegeltek, ami majd dőlni fog hozzám, "Higgyem el!". Már havi egymilliót (!) is emlegettek.
Eszemben sincs fizetni!

Akkor jó. Neked legalább is.
Legjobb messzire elkerülni az ilyesmit.

http://www.origo.hu/filmklub/blog/hir/2012...veny-miatt.html
Ez értelem ismét felszínre tört

Csak tudnám, hogy például ennek mi lehet a hátterében amiért így alkották meg ezt a törvényt.
Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy ennyi IQ vákuum embert termel ez az ország és mindegyik fellelős beosztásban van. Vagy köze lehet ahhoz, hogy nagy az isten állatkertje, alacsony a kerítés és még az OPNI-t is bezárták?

Szerintem ők üzemeltetnek egy jól működő torrentoldalt

Mondj nemet az ACTA -ra
A szombati tüntetés helyszínei és időpontjai egész Európában.

Milliós prémiumok a zörgőcsontú BKV-nál?
Egyszerűen vérlázító!!!
És még azt merik állítani, hogy minden dolgozó kapott. Első kézből állíthatom, hogy a fizikai dolgozók a munkabérükön kívül semmilyen juttatást nem kaptak. Még a bérkompenzációt sem.

A BKV az már régóta saját maga paródiája.
Amúgy én még vezettem kiskoromban UV villamost be a remízbe. Édesapám a BKV-nál dolgozott.

Ez így nagyon nem igaz. Ez amit írtál, a piramis játékokra vonatkozik, amiket sajnos sokan összekevernek az MLM-el. Többek közt annak köszönhetően, hogy a piramis játékokat MLM-nek nevezik, ezzel félrevezetve az embert. Az MLM-es rendszerekkel tényleg iszonyat sok pénzt lehet keresni, de azért meg kell dolgozni. Nem is keveset. Főleg az elején, amikor belépsz. Az MLM rendszer lényege, hogy eladó személlyé válasz, azaz neked kell eladnod egy terméket, vagy szolgáltatást. Ha ilyen nincs mögötte (vagy látszik, hogy a szolgáltatás átverés gyanus), akkor az piramis játék és véletlenül sem MLM. Na itt csak pénzt bukhatsz.
Azt azért érdemes tudni, hogyha az ember rosszul csinálja az értekésítést az MLM-ben, akkor ő is tud rajt bukni, mert a regisztrációs díj, és az esetleges termékek is rajta maradnak az illetőn, tehát ezt csak komoly mérlegelés után ajánlom. Ezt az MLM rendszerekben sajnos nem nagyon hangsúlyozzák.
Persze van 100%-ban megbízható MLM rendszer is. Kb. másfél éve léptem be egy ilyenbe, ahol nem csináltam még semmit, de a pénzem már 5-szörösére növekedett (dolgoztak mások, és a reklám is). Részleteket most nem írnák, mert az nagyon hosszú lenne, de vannak jó, és megbízható MLM cégek is. Sajnos ebből van kevés, és ezért van a sok félreértés.

Eremit: ha megmondod melyik cég ajánlatát kapod, akkor lehet, hogy meg tudom mondani neked, hogy érdemes vele foglalkozni, vagy sem. Bár amit leírtál aszerint nem biztos.

Egyszer én is tagja voltam egy ilyennek. Perpetuum Mobilét értékesített iszonyú haszonnal. Azért szálltam ki, mert untam, hogy túl sok pénzt keresek...

KMD

Ez eléggé átverés gyanúsnak tűnik. Regisztráltam egy 10 perces e-mail címmel, de utána se derül ki, hogy ezek mit is szeretnének.

@Balázs: Itt a pénzem részvény opciókban van, ami nem sokára át fog alakulni A vagy B részvénnyé (utóbbi sanszosabb), majd év végén megy ki a tőzsdére. Persze nem a magyarra. A részvények értéket pedig ugye a cég értéke határozza meg. Kb. 2 év alatt közel 13 millió tag pedig szép számnak mondható. Külsős elemzők szerint eléri a 100 milliót év végére, ami közel sem lehetetlen, főleg úgy, hogy ingyenesen is regisztrálhatsz. Igaz, ilyenkor pénzt nem vehetsz ki, csak a belső rendszerben költheted el webáruházban (ruházattól kezdve műszaki cikkekig - csakis márkás termékek, kínai gagyik nincsenek), utazási irodában (szállás, autóbérlés, repülőjegy-vásárlás), mobiltelefon vásárlás, stb... Teát egy sok lábon álló cégről van szó. Mindez mellé van egy saját közösségi oldal is, ahol csak azért kapsz pénzt vagy creditet, hogy használod az oldalt. Hogy honnan van a pénz? Hát a hirdetőkből. Elég csak megnézni, hogy 1-1 felhasználó, éves szinten mennyit hoz a facebookon a reklámoknak köszönhetően. 125$/felhasználó. Ennyit kérnek egy reklámért évente. Hány tagja is van a facebooknak? Azt, hogy ők ennek egy kicsi részét sem osztják vissza a felhasználóknak, azaz ő dolguk. Itt visszaosztásra kerül a reklámbevétel, de a többi haszon 49%-a is, de ezt már nem mindenki kapja meg (csak az, aki cégtulajdonnal rendelkezik, és ennek megfelelő arányban kerül kiosztásra, negyedéves osztalékként).