Úgy láttam, hogy nincs ilyen téma, ezért nyitottam egyet. Szerintem jó ötlet, ha mégsem, akkor majd kukázódhat. Arra lenne jó, hogy leírjuk, kik is vagyunk, mit csinálunk, szóval bemutatkoznánk.
Akkor el is kezdem:

Becsületes nevem Kálcza Tamás. Erdélyben, Marosvásárhelyen születtem 1985. dec. 20-ám. Édesapám orvos, anyukámnak meg van néhány papírja, de különösebb diplomája nincs (ettől függetlenül egy nagyon művelt, okos nő). Van egy egy évvel fiatalabb hugom, aki Egerben angol-művelődésszervező szakon van.
Apum '89-ben, mi '90-ben költöztünk Magyarországra, Katymárra. Aztán '94-ben Pusztavacsra költöztünk, ez a jelenlegi lakhely is. Költözködésben egyébként profik vagyunk, azt hiszem 15-öt tartunk számon (bár a legutolsó 200m-re történt ).
A pusztavacsi ált. iskolából egy közeli városba, Dabasra kerültem egy 8 osztályos gimnáziumba. Nagyon jó évek voltak, most is egy csapat a fiúk majdnem fele. (Az igazsághoz tartozik, hogy ez - magamat is beleértve - négy embert jelent és kilencen voltunk srácok. ) A gimi elején abbahagytam a versenyszintű tollaslabdázást, mert nem voltak különösebb eredményeim, és inkább tanultam. De azért még ma is egész jól megy, néha eljárok ősökkel. (Ezzel szemben hugom tanulás helyett inkább tollasozott, aminek egy nagy halom érem, kupa, országos bajnoki és egy diákolimpiai első hely lett az eredménye, játszott Németországban, Horvátországban, meg talán Szlovéniában is.) Ebben az időszakban már aktívan használtam apu rendelői 386-os számítógépét, persze ekkor még csak a játékok érdekeltek. Ezzel jó sok időm el is ment az évek során. Aztán mikor már kamaszodni kezdtem rájöttem, hogy kéne valamit mozogni. Ennek az ötletnek négy év kara-te lett az eredménye. Ez jobban ment, mint anno a tollas. Versenyekre nem jártam, nem azért csináltam. Meg ahhoz több edzés kellett volna, mint a heti kettő. (Bár volt idő, amikor heti négyet csináltam, de az is kevés egyébként.) De nem is a verseny miatt csináltam. Lényeg a lényeg, jelenleg zöld övem van, és egyetem után biztosan folytatom. Jó érzés néha beszerezni egy-két kék-zöld foltot és némi izomlázat.
Szüleim jóvoltából elég sok "régi" zenét hallgattam: Illés, Beatles, meg hát ami az "ő zenéjük". Aztán meg az ízlésem elkanyarodott a rock zenék felé is, és valamikor 10-es koromban elhatároztam, hogy márpedig én megtanulok gitározni. A gimi maradék két évében zeneiskolába is jártam, ez az alapokra elég is volt - nem akarok én művész lenni! 10-ben egyébként sulirádiós is voltam az egyik legjobb haverommal. Ugyan csak egy év, de a kis sufnihoz jó sok emlék fűz.
Aztán 12-ik elejére a gitárral olyan szintre jutottam, hogy már akartam egy elktromos gitárt. Ezért egy barátom révén (aki most csoporttársam az egyetemen) felvettek a McDonald's-ba. Három és fél hónapot dolgoztam itt. Én szerettem, szerintem tök jó kis hely. Anyámék viszont nem örültek a dolognak, úgyhogy ki kellett lépnem. Mindegy, a pénzem meglett, így beszerezhettem a gitárom, amit mai napig használok. Egy Epiphone Special-II, Gibson pick-up-okkal. Elég sokat gyakorlok, állítólag nem játszom rosszul...
Ekkor kellett a továbbtanulásról érdemben elgondolkodni. Mivel a reál dolgokat kedveltem a legjobban, nem volt kérdés, hogy ezzel akarok tovább foglalkozni. (Bár matek-töri faktos voltam.) Tanítani szerintem tök buli lehet, matekot imádom, számítógépért élek-halok így megszületett a döntés: matematika-informatika tanári szak. Négy helyre adtam be a felvételit, első helyen az ELTE volt. Az érettségimre egy betűt nem tanultam, anyámék a hajukat tépték, de hát a Csillagkapu jobban lekötött. Ettől függetlenül mindenből jelesre érettségiztem, nem volt nagy dolog! (Utólag könnyű, mi? ) Aztán egy jó nyár, és végül 123 ponttal felvettek az ELTE-re. Ja igen, van egy angol középfokúm is, ez kimaradt.
Hát ennek az egyetemnek a padjait koptatom most is, lassacskán csak elfogynak az évek! Albérletben lakom a már említett négyes csapat két tagjával, meg az egyiknek a bátyjával. Egyetemi éveim alatt megtanultam csocsózni, amit némi sör társaságában viszonylag rendszeresen gyakorlok!

Nagyjából ennyi. Megpróbáltam a lényeget összeszedni, talán sikerült. Talán nem a legjobban összeszedett, de most egyébként is csapongnak a gondolataim.

ui: gimis szerepjátékhalmok kimaradt.

Azt kifelejtetted, hogy állandóan elalszol és így lekésed a vonatot ami elvisz Sopronba fórumtalálkozóra.

Igen ez nagyon fontos...

Igen, sajnos igazatok van, tényleg nagyon el tudok aludni. Volt már, hogy elaludtam vizsgáról, régen apumék legnagyobb örömére lekéstem a sulibuszt. Nemrég elaludtam egy fontos zh-t és csak szerencsém volt, hogy a következőd héten volt egy másik, és így nem kellett kapásból pótzh-nom!

Emlékszem egy BME-s diák történetére, amit isten tudja már ki és mikor és hol mondott el. Ő is az elalvós fajta volt, aki a vizsga előtt napokig csak tanult és koffeinen meg Red Bullon élt aztán elindult reggel a 8 órás vizsgára. Felszállt a villamosra, és úgy gondolta, hogy mivel úgyis van vagy 20 perc, mire odaér a sulihoz hát alszik egyet addig. Felébredt és pont a jó megállóban állt, hát leszállt és elindult vizsgázni. Közben azért feltünt neki, hogy milyen meleg van és milyen világos, és ekkor ránézett az órára. Délután 16 óra volt, vagyis a pár perces szundításból 8 órás alvás lett, miközben oda-vissza vitte a villamos a két végállomás között.

Egyébként én hihetetlenül nagy mélyalvó vagyok, de a mobiltelefon ébresztésére mindig felébredek ( az előző telcsimen a Warcraft 2 főzenéje volt az ébresztőhang, a mostanin, ami még nincs 2 hetes meg egy "pálinkás jó reggelt kíván a telefonod" hangeffekt.). Egyébként volt már úgy, h arra nem ébredtme fel, hogy a szomszéd koliszobába úgy ömböltették a zenét, hogy remegtek a falak belé, máskor meg arra sem, hogy bejöttek a szobábkba ordítotzni és lakótársamat rángatták le az ágyról, mert történetesen részegek voltak és elnézték aszobát és azt hitték otthon vannak. Egyszer meg otthon mikor felújítás volt nálunk és verték le a csempét a szombám alatt lévő konyhából arra sem. Így megy ez.

Najó, úgy érzem rossz ötlet volt ez a topic. Bocsesz

Nem volt rossz rossz ötlet, sőt. Ha leállamvizsgázol, kollégák leszünk, végzettségben tuti, de hogy én akkor még tanítani fogok-e...
Nekem hadd ne legyen muszáj itt és most magamról Bármennyit is) írni, unalmas téma, de itt megtekinthetők a legfontosabbak egy eléggé vacak honlappal egyetemben.
Azt is meg kéne újítanom, csak időm meg kedvem nincs hozzá.

Noch dazu: én a záróvizsgán a formális nyelveket húztam, amiket se akkor, se azelőtt, se azután nem voltam képes és hajlandó megtanulni, szerencsére a tanár tudta, mennyire kell ez egy infótanárnak és egész jól elmondta helyettem.

Majd egyszer én is írok pár dolgot magamról, de az nem most lesz, talán vizsgaidőszak végén.

Azoknak is jó ez a topic, akik nem jutnak el a fórumtalikra különböző okokból, munka, elalvás, stb...

Gonosz.... Majd én is veszem a fáradtságot egyszer... Tudok én is mit írni. Jövőhét igaz még suli, de már Hawaii... Talán akkor.

Hagyd Gereby, csúnyán megérdemlem!
De örülök, hogy azért nem érzitek feleslegesnek a dolgot.

OFF Véletlenül sem akartalak megsérteni ám!!!
Én sem voltam sajna, de meló miatt,-a multi nem viccel!
ON
Majd kedvet kapok és leírom ki vagyok, várom a múzsát....

Addig is akkor lakat alá tenném a témát, mert teljesen offtopic bájcsevej folyik itt. Ráadásul hasonló téma már van, ahol Adani is kedvére városi legendázhat. Majd egyszer megnyitom, ha lesz múzsám. Vagy nem...

Csodálkozunk, hogy elalszik Calyd??? >>KATT<<

A topik zárva van. (Neked is. )

Szerintem ki kellene nyitni, mert az Off topic ki lett vezetve a bájcsevejbe... Ide meg lehet, hogy akar valaki írni magáról. Pl.: Majd én is. (Mondjuk nekem nem nagy akadály.... )