.
.
A KÉPEKNEK SAJNOS ANNYI!
.
.
.
Teljes változat: Apache+PHP+MySQL
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Jelenleg a 2.2.4-es változat a legújabb, és az Apache fejlesztői azt javasolják, hogy azt töltsd le. De! Korábban voltak kompatibilitási problémák a 2.2-es Apache és a PHP között. Ezek állítólag elmúltak az 5.2-es PHP megjelenésével. (Majd most meglátjuk, hogy tényleg így van-e.) Ha valaki biztosra akar menni, nyugodtan válassza a 2.0.59-es verziót, én is azt futtatom otthon a saját tesztkörnyezetemben. A tutorial kedvéért azonban teszek egy próbát a 2.2.4-essel.
Látogassuk meg tehát az Apache weboldalát a httpd.apache.org címen, majd a képernyő közepe táján, ahol a fejlesztők annak örülnek, hogy kijött a 2.2.4-es változat, kattintsunk a Download feliratra. A letöltőoldalon keressük meg a Win32 Binary (MSI Installer): apache_2.2.4-win32-x86-no_ssl.msi sort, és töltsük is le szaporán.
Indítsuk el a telepítőt! Welcome: Next., Licence Agreement: elfogadjuk, persze, hogy elfogadjuk (I accept the terms... mellé pötty a körbe), Next., Read This First: Next.
Server Information: na itt már csinálni is kell valamit. A Network domain és a Server Name mezőbe írjuk be, hogy localhost. Az Admin e-mail address mezőbe bármit beírhatunk, nincs jelentősége (admin@localhost).
Alul a for All Users, on Port 80, as a Service - Recommended felirat mellé tegyünk pöttyöt (ha nem volna ott magától). Ez azt jelenti, hogy a kiszolgáló a 80-as porton fog működni (magyarul nem kell foglalkoznunk a portokkal, a böngészők alapértelmezés szerint a 80-as porton keresztül szólítják meg a webkiszolgálókat), és rendszerszolgáltatásként fog működni, tehát amikor bekapcsoljuk a Windowst, elindul az Apache is. Akit ez zavar, később mutatom, hogy lehet átállítani.
Ha ne adj isten volna telepítve a gépünkre IIS vagy valami más, ami fogja a 80-as portot, akkor ez a módszer nem fog működni (az IIS is alapértelmezés szerint a 80-as portra ül be). Tehát akkor két választásunk van: vagy lekapjuk ezt a bizonyos alkalmazást, vagy ezen a panelen a második lehetőséget választjuk. A Skype hajlamos még a 80-asra ráülni, a beállításai között kikapcsolható (Eszközök --> Beállítások --> Kapcsolat). Next.
Setup Type: egyértelműen Typical. Aki el akar mélyedni az Apache rejtelmeiben az állítsa Customra, ő tudja, mit csinál. Next.
Destination Folder: egyszerű kérdés, nem is hinnénk, mégis milyen trükkös.
Ugye, miért is ne telepítenénk az alapértelmezésként felkínált helyre, a Program Files alá? Két okból: egyrészt, hogy kéznél legyen, ha konfigurálni kell, és ne kelljen ilyen böhöm hosszú címeket leírni, hogy: Program Files\Apache_fejlesztőcsapat_és_összes_pereputtya\Apache 2.2.
Másrészt azért, mert amikor majd újratelepítjük a Windowst, tutkóra elfelejtjük a Program Filesból kimásolni az Apache-ot, pedig ha volna eszünk, akkor megspórolhatnánk egy második konfigurálást! A legjobb megoldás tehát a C:-n kívüli másik partíción csinálni egy WEB, WEBDEV, WEBWORX vagy bármilyen mókás nevű mappát, és az alá telepíteni mindent, ami a tesztkörnyezettel kapcsolatos (Apache, PHP, MySQL).
Tekintve, hogy nekem most a virtuális gépemben nincs D: partíció, így mindent a C:\WEBDEV alá fogok telepíteni (de a rendes gépemen nálam speciel a D:-n van minden). Tehát az Apache a C:\WEBDEV\Apache mappába kerül. Next.
Másolódunk, másolódunk, készen vagyunk. Finish.
Ugrik a Windows tűzfala, hogy kiengedjük-e az Apache-ot az internetre? Pontosabban elérhetővé tesszük-e a kinti világ számára? ESZÜNK ÁGÁBAN SINCS!!! Nem nyilvános webkiszolgálót csinálunk, hanem saját magunk számára egy tesztkörnyezetet. Úgy hogy blokkolja csak szépen (Tiltás fenntartása), ahogy kell. Ettől persze mi még „bentről” látni fogjuk.
Vegyük észre, hogy beköltözött egy toll a Tálca értesítési területére. Ez az Apache Monitor ikonja, és azért nem látjuk, hogy ez egy toll, mert a nagy részét letakarja a kiszolgálónk aktuális állapotát mutató jel. Ha a bal egérgombbal kattintunk rá, akkor feljön egy mini menü, amiből nagyon egyszerűen vezérelhetjük az Apache rendszerszolgáltatást: ha fut, akkor leállíthatjuk (Stop) vagy újraindíthatjuk (Restart). Ha nem fut, akkor elindíthatjuk (Start). Nekem a Restart nem mindig szokott működni, szerencsére kiváltható a Stop és Start funkciók egymás utáni alkalmazásával (bámulatos, hol tart ma a tudomány).
Na, akkor próbáljuk ki, hogy működik-e a dolog. Először is ellenőrizzük az ikonon, hogy a kiszolgáló működik (jobbra mutató zöld háromszög), majd kapjuk elő kedvenc böngészőnket, és írjuk be a címsorba, hogy localhost.
Hoppá, ez mi a túró?!
Na jó, szóval, ha az Apache működik, akkor azt fogjuk látni a böngészőben, hogy It works! A régebbi Apache-oknak normális weboldaluk volt erre a célra logóval meg minden, a 2.2.4-es ezt tudja. A lényeg, hogy működik.
És akkor még egy dolog: hogyan tudjuk lebeszélni arról, hogy automatikusan akarjon indulni? Jobb egérgombbal kattintunk a Sajátgépen --> Kezelés --> Szolgáltatások és ... -> Szolgáltatások. Az ablak jobb oldali részén megkeressük az Apache-ot (Apache2 néven lesz), jobb egérgombbal kattintunk rajta --> Tulajdonságok. A megjelenő panelen az Indítás típusa mezőt átállítjuk Kézire. OK.
Ha valaki a PHP feltelepítése előtt kísérletezni szeretne, az Apache mappája alatti htdocs könyvtárba kell tenni a megjeleníteni kívánt HTML állományokat. Esetünkben tehát ez a C:\WEBDEV\Apache\htdocs lesz. Ha ide berakjuk a mukako.html oldalt, és ezt szeretnénk megnézni a böngészőben, akkor a címsorba ezt írjuk: localhost/mukako.html. Természetesen alkönyvtárakat is létrehozhatunk, és azokra is hasonlóan hivatkozhatunk.
A következő részben -- a PHP telepítése során -- csinálunk majd külön mappát kiváló webes fejlesztéseinknek, és oda irányítjuk az Apache figyelmét!
Az Apache telepítése
Jelenleg a 2.2.4-es változat a legújabb, és az Apache fejlesztői azt javasolják, hogy azt töltsd le. De! Korábban voltak kompatibilitási problémák a 2.2-es Apache és a PHP között. Ezek állítólag elmúltak az 5.2-es PHP megjelenésével. (Majd most meglátjuk, hogy tényleg így van-e.) Ha valaki biztosra akar menni, nyugodtan válassza a 2.0.59-es verziót, én is azt futtatom otthon a saját tesztkörnyezetemben. A tutorial kedvéért azonban teszek egy próbát a 2.2.4-essel.
Látogassuk meg tehát az Apache weboldalát a httpd.apache.org címen, majd a képernyő közepe táján, ahol a fejlesztők annak örülnek, hogy kijött a 2.2.4-es változat, kattintsunk a Download feliratra. A letöltőoldalon keressük meg a Win32 Binary (MSI Installer): apache_2.2.4-win32-x86-no_ssl.msi sort, és töltsük is le szaporán.
Indítsuk el a telepítőt! Welcome: Next., Licence Agreement: elfogadjuk, persze, hogy elfogadjuk (I accept the terms... mellé pötty a körbe), Next., Read This First: Next.
Server Information: na itt már csinálni is kell valamit. A Network domain és a Server Name mezőbe írjuk be, hogy localhost. Az Admin e-mail address mezőbe bármit beírhatunk, nincs jelentősége (admin@localhost).
Alul a for All Users, on Port 80, as a Service - Recommended felirat mellé tegyünk pöttyöt (ha nem volna ott magától). Ez azt jelenti, hogy a kiszolgáló a 80-as porton fog működni (magyarul nem kell foglalkoznunk a portokkal, a böngészők alapértelmezés szerint a 80-as porton keresztül szólítják meg a webkiszolgálókat), és rendszerszolgáltatásként fog működni, tehát amikor bekapcsoljuk a Windowst, elindul az Apache is. Akit ez zavar, később mutatom, hogy lehet átállítani.
Ha ne adj isten volna telepítve a gépünkre IIS vagy valami más, ami fogja a 80-as portot, akkor ez a módszer nem fog működni (az IIS is alapértelmezés szerint a 80-as portra ül be). Tehát akkor két választásunk van: vagy lekapjuk ezt a bizonyos alkalmazást, vagy ezen a panelen a második lehetőséget választjuk. A Skype hajlamos még a 80-asra ráülni, a beállításai között kikapcsolható (Eszközök --> Beállítások --> Kapcsolat). Next.
Setup Type: egyértelműen Typical. Aki el akar mélyedni az Apache rejtelmeiben az állítsa Customra, ő tudja, mit csinál. Next.
Destination Folder: egyszerű kérdés, nem is hinnénk, mégis milyen trükkös.
Ugye, miért is ne telepítenénk az alapértelmezésként felkínált helyre, a Program Files alá? Két okból: egyrészt, hogy kéznél legyen, ha konfigurálni kell, és ne kelljen ilyen böhöm hosszú címeket leírni, hogy: Program Files\Apache_fejlesztőcsapat_és_összes_pereputtya\Apache 2.2.
Másrészt azért, mert amikor majd újratelepítjük a Windowst, tutkóra elfelejtjük a Program Filesból kimásolni az Apache-ot, pedig ha volna eszünk, akkor megspórolhatnánk egy második konfigurálást! A legjobb megoldás tehát a C:-n kívüli másik partíción csinálni egy WEB, WEBDEV, WEBWORX vagy bármilyen mókás nevű mappát, és az alá telepíteni mindent, ami a tesztkörnyezettel kapcsolatos (Apache, PHP, MySQL).
Tekintve, hogy nekem most a virtuális gépemben nincs D: partíció, így mindent a C:\WEBDEV alá fogok telepíteni (de a rendes gépemen nálam speciel a D:-n van minden). Tehát az Apache a C:\WEBDEV\Apache mappába kerül. Next.
Másolódunk, másolódunk, készen vagyunk. Finish.
Ugrik a Windows tűzfala, hogy kiengedjük-e az Apache-ot az internetre? Pontosabban elérhetővé tesszük-e a kinti világ számára? ESZÜNK ÁGÁBAN SINCS!!! Nem nyilvános webkiszolgálót csinálunk, hanem saját magunk számára egy tesztkörnyezetet. Úgy hogy blokkolja csak szépen (Tiltás fenntartása), ahogy kell. Ettől persze mi még „bentről” látni fogjuk.
Vegyük észre, hogy beköltözött egy toll a Tálca értesítési területére. Ez az Apache Monitor ikonja, és azért nem látjuk, hogy ez egy toll, mert a nagy részét letakarja a kiszolgálónk aktuális állapotát mutató jel. Ha a bal egérgombbal kattintunk rá, akkor feljön egy mini menü, amiből nagyon egyszerűen vezérelhetjük az Apache rendszerszolgáltatást: ha fut, akkor leállíthatjuk (Stop) vagy újraindíthatjuk (Restart). Ha nem fut, akkor elindíthatjuk (Start). Nekem a Restart nem mindig szokott működni, szerencsére kiváltható a Stop és Start funkciók egymás utáni alkalmazásával (bámulatos, hol tart ma a tudomány).
Na, akkor próbáljuk ki, hogy működik-e a dolog. Először is ellenőrizzük az ikonon, hogy a kiszolgáló működik (jobbra mutató zöld háromszög), majd kapjuk elő kedvenc böngészőnket, és írjuk be a címsorba, hogy localhost.
Hoppá, ez mi a túró?!
Na jó, szóval, ha az Apache működik, akkor azt fogjuk látni a böngészőben, hogy It works! A régebbi Apache-oknak normális weboldaluk volt erre a célra logóval meg minden, a 2.2.4-es ezt tudja. A lényeg, hogy működik.És akkor még egy dolog: hogyan tudjuk lebeszélni arról, hogy automatikusan akarjon indulni? Jobb egérgombbal kattintunk a Sajátgépen --> Kezelés --> Szolgáltatások és ... -> Szolgáltatások. Az ablak jobb oldali részén megkeressük az Apache-ot (Apache2 néven lesz), jobb egérgombbal kattintunk rajta --> Tulajdonságok. A megjelenő panelen az Indítás típusa mezőt átállítjuk Kézire. OK.
A következő részben -- a PHP telepítése során -- csinálunk majd külön mappát kiváló webes fejlesztéseinknek, és oda irányítjuk az Apache figyelmét!
.
Az 5.2.2-es PHP-t fogjuk feltenni, többek között azért, mert ez a legújabb, másrészt a 2.2-es Apache-unkat, csak a 5.2-es és annál újabb verziók támogatják. Zarándokoljunk is rögvest el a PHP honlapjára, azon belül is a letöltési oldalra, aminek a címe: www.php.net/downloads.
A Windows Binaries rész alatt találjuk a Windowshoz letölthető változatokat. Eszünkbe ne jusson a telepítőt letölteni! No-no-no-no! Helyette a sorban előtte, ZIP-be csomagolt változatot töltsük le gondosan. Esetünkben ez a PHP 5.2.2.zip package néven fut.
Az a jó ZIP állományban, hogy immáron 5 éve nincs szükség különálló programra a kicsomagolásához, megteszi ezt nekünk a jó öreg Windows XP is. Úgy hogy legott kattintsunk a letöltött állományon a jobb egérgombbal, és a megjelenő menüből válasszuk ki az Az összes kibontása... menüpontot.
Higgadtan mutassuk meg a kicsomagolónak, hogy a PHP-t tokkal-vonóval a korábban létrehozott C:\WEBDEV mappánkon belül egy új, PHP5 mappába szeretnénk kicsomagolni. Amennyiben valamilyen tömörítőprogramot használnánk (WinRAR, WinZIP stb.), tegyünk ugyanígy.
Rögtön nyissuk meg az újonnan létrejött mappát (C:\WEBDEV\PHP5), és keressük meg benne a képen halvány barnával megjelölt állományt. A PHP-fejlesztők kétféle php.ini kezdeményt bocsátanak a rendelkezésünkre: az egyik az alapállapot, a másik pedig egy olyan javasolt beállításokat tartalmazó változat, amely biztonságosabb, jobban optimalizált PHP-feldolgozást eredményez, ám egyáltalán nem jó nekünk az alkotó munkához, inkább az élesben futó webkiszolgálókon használatos. Épp ezért a php.ini-dist fájlról készítsünk egy másolatot (Ctrl+C, Ctrl+V), majd a másolatot kereszteljük át php.ini-re.
Lássunk hozzá az így létrejött php.ini szerkesztéséhez. (Használhatjuk higgadtan a Windowsban levő Jegyzettömböt -- közismert nevén: Notepadet -- erre a célra. Én a Notepad2 című kiváló kis szerkesztőt használom, de ez ne zavarjon meg senkit.) Első lépésként keressük meg az extension_dir beállítást, és írjuk át a címet a saját mappastruktúránknak megfelelően. Esetünkben ez c:\webdev\php5\ext.
Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy a Windowsban a mappa- és fájlnevekben a kis- és nagybetűk nem számítanak, írhatjuk bárhogyan. Én itt kisbetűkkel írtam, mert. Amire viszont oda kell figyelnünk, az a perjel! A php.ini-ben "visszafelé perjel"-et (közismert nevén backslash-t) használunk (magyar billentyűzetkiosztásnál: Alt Gr+Q).
Gördüljünk lefelé, amíg találunk egy listát, ami hasonlóan néz ki, mint a fenti kép. Vegyük észre, hogy a legtöbb sor pontosvesszővel kezdődik: ez a php.ini-ben a megjegyzés jele: az így kezdődő sorokat nem veszi figyelembe. Három olyan modul van, amit be kell kapcsolnunk, ezek a php_mbstring és a MySQL kezeléséhez szükséges php_mysql és php_mysqli. Ezek elől egyszerűen vegyük ki a pontosvesszőt.
Ha ezzel megvagyunk, mentsük el a változásokat (Ctrl+S), majd lépjünk ki a php.ini-ből.
Kicsit reszelni kell a Windowson is, hogy a PHP jól működjön, úgyhogy szaladjunk végig az alábbi útvonalon: Start --> Vezérlőpult --> Rendszer --> Speciális fül. Kattintsunk alul a Környezeti változók feliratú gombra.
... 
Az első dolgunk, hogy az alul levő listában megkeressük a PATH változót, majd rákattintunk a Szerkesztés gombra. A megjelenő panelen kattintsunk bele a Változó értéke mezőbe, menjünk a benne levő szöveg végére, és írjuk be PHP5 mappánk elérési útját, de úgy, hogy teszünk elé egy pontosvesszőt (ami itt nem a megjegyzés jele, hanem ezzel választjuk el a felsorolt mappákat egymástól). Esetünkben tehát: ;c:\webdev\php5. (A képen nagybetűvel írtam a C:-t, lényegtelen.)
Ezután kattintsunk az Új gombra, ezzel új rendszerváltozót hozunk létre. A változó neve legyen PHPRC, az értéke pedig megint csak a PHP5 mappánk elérési útvonala -- ezúttal természetesen nem kell pontosvessző! (c:\webdev\php5) Az OK gombok serény nyomkodásával zárjuk be az összes panelt.
Ezek a beállítások csak a Windows újraindítása után lépnek érvénybe, ám mielőtt újraindítanánk a Windowst, barátkoztassuk össze az Apache-ot a PHP-val!
A PHP telepítése és konfigurálása
Az 5.2.2-es PHP-t fogjuk feltenni, többek között azért, mert ez a legújabb, másrészt a 2.2-es Apache-unkat, csak a 5.2-es és annál újabb verziók támogatják. Zarándokoljunk is rögvest el a PHP honlapjára, azon belül is a letöltési oldalra, aminek a címe: www.php.net/downloads.
A Windows Binaries rész alatt találjuk a Windowshoz letölthető változatokat. Eszünkbe ne jusson a telepítőt letölteni! No-no-no-no! Helyette a sorban előtte, ZIP-be csomagolt változatot töltsük le gondosan. Esetünkben ez a PHP 5.2.2.zip package néven fut.
Az a jó ZIP állományban, hogy immáron 5 éve nincs szükség különálló programra a kicsomagolásához, megteszi ezt nekünk a jó öreg Windows XP is. Úgy hogy legott kattintsunk a letöltött állományon a jobb egérgombbal, és a megjelenő menüből válasszuk ki az Az összes kibontása... menüpontot.
Higgadtan mutassuk meg a kicsomagolónak, hogy a PHP-t tokkal-vonóval a korábban létrehozott C:\WEBDEV mappánkon belül egy új, PHP5 mappába szeretnénk kicsomagolni. Amennyiben valamilyen tömörítőprogramot használnánk (WinRAR, WinZIP stb.), tegyünk ugyanígy.
Rögtön nyissuk meg az újonnan létrejött mappát (C:\WEBDEV\PHP5), és keressük meg benne a képen halvány barnával megjelölt állományt. A PHP-fejlesztők kétféle php.ini kezdeményt bocsátanak a rendelkezésünkre: az egyik az alapállapot, a másik pedig egy olyan javasolt beállításokat tartalmazó változat, amely biztonságosabb, jobban optimalizált PHP-feldolgozást eredményez, ám egyáltalán nem jó nekünk az alkotó munkához, inkább az élesben futó webkiszolgálókon használatos. Épp ezért a php.ini-dist fájlról készítsünk egy másolatot (Ctrl+C, Ctrl+V), majd a másolatot kereszteljük át php.ini-re.
Lássunk hozzá az így létrejött php.ini szerkesztéséhez. (Használhatjuk higgadtan a Windowsban levő Jegyzettömböt -- közismert nevén: Notepadet -- erre a célra. Én a Notepad2 című kiváló kis szerkesztőt használom, de ez ne zavarjon meg senkit.) Első lépésként keressük meg az extension_dir beállítást, és írjuk át a címet a saját mappastruktúránknak megfelelően. Esetünkben ez c:\webdev\php5\ext.
Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy a Windowsban a mappa- és fájlnevekben a kis- és nagybetűk nem számítanak, írhatjuk bárhogyan. Én itt kisbetűkkel írtam, mert. Amire viszont oda kell figyelnünk, az a perjel! A php.ini-ben "visszafelé perjel"-et (közismert nevén backslash-t) használunk (magyar billentyűzetkiosztásnál: Alt Gr+Q).
Gördüljünk lefelé, amíg találunk egy listát, ami hasonlóan néz ki, mint a fenti kép. Vegyük észre, hogy a legtöbb sor pontosvesszővel kezdődik: ez a php.ini-ben a megjegyzés jele: az így kezdődő sorokat nem veszi figyelembe. Három olyan modul van, amit be kell kapcsolnunk, ezek a php_mbstring és a MySQL kezeléséhez szükséges php_mysql és php_mysqli. Ezek elől egyszerűen vegyük ki a pontosvesszőt.
Ha ezzel megvagyunk, mentsük el a változásokat (Ctrl+S), majd lépjünk ki a php.ini-ből.
Kicsit reszelni kell a Windowson is, hogy a PHP jól működjön, úgyhogy szaladjunk végig az alábbi útvonalon: Start --> Vezérlőpult --> Rendszer --> Speciális fül. Kattintsunk alul a Környezeti változók feliratú gombra.
... Az első dolgunk, hogy az alul levő listában megkeressük a PATH változót, majd rákattintunk a Szerkesztés gombra. A megjelenő panelen kattintsunk bele a Változó értéke mezőbe, menjünk a benne levő szöveg végére, és írjuk be PHP5 mappánk elérési útját, de úgy, hogy teszünk elé egy pontosvesszőt (ami itt nem a megjegyzés jele, hanem ezzel választjuk el a felsorolt mappákat egymástól). Esetünkben tehát: ;c:\webdev\php5. (A képen nagybetűvel írtam a C:-t, lényegtelen.)
Ezután kattintsunk az Új gombra, ezzel új rendszerváltozót hozunk létre. A változó neve legyen PHPRC, az értéke pedig megint csak a PHP5 mappánk elérési útvonala -- ezúttal természetesen nem kell pontosvessző! (c:\webdev\php5) Az OK gombok serény nyomkodásával zárjuk be az összes panelt.
Ezek a beállítások csak a Windows újraindítása után lépnek érvénybe, ám mielőtt újraindítanánk a Windowst, barátkoztassuk össze az Apache-ot a PHP-val!
.
A cím egy kicsit pontatlan, lévén nyilván az Apache-ot kell megtanítani arra, hogy mit kezdjen a PHP oldalakkal. Lássuk, hogyan.
Mielőtt azonban hozzáfognánk, a WEBDEV könyvtárban hozzuk létre azt az új mappát, amiben leendő remekműveinket (azaz weboldalainkat, PHP programjainkat) fogjuk tárolni. Ehhez mérten adjunk neki valami beszédes nevet. Ha valaki az Apache terminológiát szeretné követni, nyugodtan keresztelje el htdocs-ra, én speciel most a websites nevet választottam.
Ezt követően lépjünk be az Apache mappájába, azon belül pedig a conf mappába, és nyissuk meg szerkesztőprogramunkban httpd.conf állományt. Ez az Apache lelke, úgy hogy óvatosan csináljunk benne bármit is.
Gördüljünk lefelé az állomány tartalmában, amíg el nem érjük az Apache által használt modulokat. Egészítsük ki a listát a PHP5 működéséhez szükséges modullal.
ÁLLJ! Két fontos dolog! Vegyük észre, hogy Apache konfigurációs állományában a sor eleji # (kettős kereszt) karaktert jelöli a megjegyzést tartalmazó sorokat. Ennél is fontosabb azonban, hogy ebben az állományban kizárólag normál perjeleket használunk (magyar billentyűzetkiosztásnál: Shift + 6)!!!
Amit tehát a LoadModule lista végére írunk: LoadModule php5_module c:/webdev/php5/php5apache2_2.dll
Azt is vegyük észre, hogy a DLL fájl nevének vége: 2_2.dll. Azért ez, mert a 2.2.x-es verziójú Apache-ot telepítettük fel. Ha a webkiszolgáló egy korábbi változatát használnánk, van külön php5apache.dll a 2-esnél korábbi Apache verziókhoz és php5apache2.dll a 2.0.x-es verziókhoz.
Megint görgetünk lefelé, amíg el nem érjük a DocumentRoot bejegyzést. Ez mondja meg az Apache-nak, hogy hol tartjuk a weboldalunk állományait. A képen felül látszik az alapbeállítás (az Apache mappája alatti htdocs könyvtár), alul pedig amire mi gondosan átírjuk -- a frissiben létrehozott, új websites mappánk elérési útja. (Továbbra is perjeleket használunk!)
Ezt követően a kicsit lejjebb levő Directory bejegyzéssel kell eljátszanunk ugyanezt.
Haladjunk tovább az állományban, egészen addig, amíg meg nem találjuk a DirectoryIndex bejegyzést. (Jól jegyezzük meg, hogy hol van, ugyanis ide még vissza fogunk jönni, mégpedig őrjöngve, de erről majd később.) Ez -- elvileg -- azokat az állományokat tartalmazza, amelyet az Apache automatikusan megnyit, ha a böngésző címsorában nem egy konkrét weboldal címét adjuk meg (www.weboldal.com/akármi.html), hanem csak egy mappáét, például www.weboldal.com. Vagy éppen http://localhost/, ami ugye a webszerverünk legfelső (mondhatni: gyökér) könyvtára. Mint látható, a kiszolgáló automatikusan az index.html állományt keresi, szóval tanítsuk meg neki az index.php-t is, egészítsük ki ezzel a sort.
Utolsó feladat: megkeresni az AddType típusú bejegyzéseket, amelyek a különleges weboldaltípusokat írják le az Apache számára. Itt meséljük el az Apache-nak, hogy ha .php kiterjesztésű állománnyal találkozik, akkor azt x-httpd-php alkalmazásként kezelje. Nem kell érteni, csak be kell írni az eredeti két AddType sor után azt, hogy: AddType application/x-httpd-php .php
Mentsük az állományt és lépjünk ki belőle. Kész vagyunk, jöhet a Windows-újraindítás!
Eljött a tesztelés és az ideg-összeroppanás ideje!
(Az elkövetkező percekben igen gyakran teszünk majd fel "Miért...."-tel kezdődő kérdéseket.) Ám még mielőtt bármit csinálnánk, nézzünk le a sarokba az Apache Monitorra. Ha azt mutatja, hogy az Apache működik (kis zöld jobb mutató nyílhegy), az fél siker, ugyanis az azt jelenti, hogy nem rontottuk el teljesen a httpd.conf állományt! Ha az Apache nem indul el, akkor futás vissza, és átnézni minden olyan sort, amit megváltoztattunk vagy hozzáírtunk. Valahol valami hibát sikerült véteni. (A képeken látottak egyébként garantáltan jók, ugyanis élesben telepítettem, miközben a képeket csináltam, és sikerült! 
)
A PHP teszteléshez a világ legegyszerűbb programját fogjuk megírni, amit direkt erre a célra találtak ki. Hozzunk létre egy új szövegállományt (jobb katt --> Új --> Szöveges dokumentum) a websites mappában, és nevezzük át index.php-ra. (Igen, biztosak vagyunk benne.)
Nyissuk meg egy szerkesztőben (Jegyzettömb), és írjuk bele a következőt, és mentsük el:
Kapjuk elő kedvenc böngészőnket, és mehet a localhost.
Ha azt mondja, hogy "It works!", na... akkor nem működik.
Jöhet az első MIÉRT?!?!?! Még mielőtt kétségbeesnénk, próbáljuk ki így: http://localhost/index.php. Ha megjelenik az alább látható gyönyörűség, akkor az a jó hír, hogy nem mi vagyunk a hülyék, hanem az Apache, illetve a fejlesztői: az Apache csak pont azt nem veszi figyelembe, amit a DirectoryIndex bejegyzésnél beírtunk.
(Itt jegyezném meg, hogy ez 2.2-es „újítás”, ilyet nekem a 2.0.59 sosem csinált. Sőt, a 2.0.59-es httpd.conf állományában még nem így néz ki a DirectoryIndex bejegyzés, úgy hogy ezek a derék fejlesztőik nemcsak hozzányúltak, de jól el is szúrtak benne valamit.)
Úgy hogy nyomás vissza a httpd.conf-ba, és ellenőrizzük, hogy frankón ott van a sorban az index.php. Ha nincs ott, írjuk bele (és gondolatban adjunk magunknak egy feketepontot.) Lépjünk ki a konfigurációs állományból, és az Apache Monitorral indítsuk újra az Apache-ot. (Apache2 --> Stop, várunk, Apache2 --> Start). Kezdődhet a tesztelés elölről.
Saját tapasztalat: néhány httpd.conf-nézegetés, szerkesztgetés és újraindítás után egyszer csak magától megjavult. Konkrétan nem írtam át benne semmit.
Minden jó, ha jó a vége! Ha ezt látjuk, akkor már majdnem 100%-os siker koronázta erőfeszítéseinket. Már csak egy dolog van hátra, ellenőrizni, hogy az mbstring, a mysql és a mysqli modulok megtalálhatók-e a listában. A modulok ábécé-sorrendben sorakoznak egymás után, úgyhogy viszonylag egyszerűen megtalálható az mbstring... vagy éppen annak hűlt helye. Ha nincs meg, akkor nyomás a php.ini-be, és ellenőrizzük az extension_dir bejegyzést.
Javítás, mentés, Apache újraindítás, tesztelés.
Jó szórakozást! Kérdések, vélemények, esetleg javítások (?) jöjjenek a PHP kérdésem van témába!
Az Apache és a PHP összebarátkoztatása
A cím egy kicsit pontatlan, lévén nyilván az Apache-ot kell megtanítani arra, hogy mit kezdjen a PHP oldalakkal. Lássuk, hogyan.
Mielőtt azonban hozzáfognánk, a WEBDEV könyvtárban hozzuk létre azt az új mappát, amiben leendő remekműveinket (azaz weboldalainkat, PHP programjainkat) fogjuk tárolni. Ehhez mérten adjunk neki valami beszédes nevet. Ha valaki az Apache terminológiát szeretné követni, nyugodtan keresztelje el htdocs-ra, én speciel most a websites nevet választottam.
Ezt követően lépjünk be az Apache mappájába, azon belül pedig a conf mappába, és nyissuk meg szerkesztőprogramunkban httpd.conf állományt. Ez az Apache lelke, úgy hogy óvatosan csináljunk benne bármit is.
Gördüljünk lefelé az állomány tartalmában, amíg el nem érjük az Apache által használt modulokat. Egészítsük ki a listát a PHP5 működéséhez szükséges modullal.
ÁLLJ! Két fontos dolog! Vegyük észre, hogy Apache konfigurációs állományában a sor eleji # (kettős kereszt) karaktert jelöli a megjegyzést tartalmazó sorokat. Ennél is fontosabb azonban, hogy ebben az állományban kizárólag normál perjeleket használunk (magyar billentyűzetkiosztásnál: Shift + 6)!!!
Amit tehát a LoadModule lista végére írunk: LoadModule php5_module c:/webdev/php5/php5apache2_2.dll
Azt is vegyük észre, hogy a DLL fájl nevének vége: 2_2.dll. Azért ez, mert a 2.2.x-es verziójú Apache-ot telepítettük fel. Ha a webkiszolgáló egy korábbi változatát használnánk, van külön php5apache.dll a 2-esnél korábbi Apache verziókhoz és php5apache2.dll a 2.0.x-es verziókhoz.
Megint görgetünk lefelé, amíg el nem érjük a DocumentRoot bejegyzést. Ez mondja meg az Apache-nak, hogy hol tartjuk a weboldalunk állományait. A képen felül látszik az alapbeállítás (az Apache mappája alatti htdocs könyvtár), alul pedig amire mi gondosan átírjuk -- a frissiben létrehozott, új websites mappánk elérési útja. (Továbbra is perjeleket használunk!)
Ezt követően a kicsit lejjebb levő Directory bejegyzéssel kell eljátszanunk ugyanezt.
Haladjunk tovább az állományban, egészen addig, amíg meg nem találjuk a DirectoryIndex bejegyzést. (Jól jegyezzük meg, hogy hol van, ugyanis ide még vissza fogunk jönni, mégpedig őrjöngve, de erről majd később.) Ez -- elvileg -- azokat az állományokat tartalmazza, amelyet az Apache automatikusan megnyit, ha a böngésző címsorában nem egy konkrét weboldal címét adjuk meg (www.weboldal.com/akármi.html), hanem csak egy mappáét, például www.weboldal.com. Vagy éppen http://localhost/, ami ugye a webszerverünk legfelső (mondhatni: gyökér) könyvtára. Mint látható, a kiszolgáló automatikusan az index.html állományt keresi, szóval tanítsuk meg neki az index.php-t is, egészítsük ki ezzel a sort.
Utolsó feladat: megkeresni az AddType típusú bejegyzéseket, amelyek a különleges weboldaltípusokat írják le az Apache számára. Itt meséljük el az Apache-nak, hogy ha .php kiterjesztésű állománnyal találkozik, akkor azt x-httpd-php alkalmazásként kezelje. Nem kell érteni, csak be kell írni az eredeti két AddType sor után azt, hogy: AddType application/x-httpd-php .php
Mentsük az állományt és lépjünk ki belőle. Kész vagyunk, jöhet a Windows-újraindítás!
Eljött a tesztelés és az ideg-összeroppanás ideje!
(Az elkövetkező percekben igen gyakran teszünk majd fel "Miért...."-tel kezdődő kérdéseket.) Ám még mielőtt bármit csinálnánk, nézzünk le a sarokba az Apache Monitorra. Ha azt mutatja, hogy az Apache működik (kis zöld jobb mutató nyílhegy), az fél siker, ugyanis az azt jelenti, hogy nem rontottuk el teljesen a httpd.conf állományt! Ha az Apache nem indul el, akkor futás vissza, és átnézni minden olyan sort, amit megváltoztattunk vagy hozzáírtunk. Valahol valami hibát sikerült véteni. (A képeken látottak egyébként garantáltan jók, ugyanis élesben telepítettem, miközben a képeket csináltam, és sikerült! )A PHP teszteléshez a világ legegyszerűbb programját fogjuk megírni, amit direkt erre a célra találtak ki. Hozzunk létre egy új szövegállományt (jobb katt --> Új --> Szöveges dokumentum) a websites mappában, és nevezzük át index.php-ra. (Igen, biztosak vagyunk benne.)
Nyissuk meg egy szerkesztőben (Jegyzettömb), és írjuk bele a következőt, és mentsük el:
KÓD
<?php phpinfo(); ?>
Kapjuk elő kedvenc böngészőnket, és mehet a localhost.
Ha azt mondja, hogy "It works!", na... akkor nem működik.
Jöhet az első MIÉRT?!?!?! Még mielőtt kétségbeesnénk, próbáljuk ki így: http://localhost/index.php. Ha megjelenik az alább látható gyönyörűség, akkor az a jó hír, hogy nem mi vagyunk a hülyék, hanem az Apache, illetve a fejlesztői: az Apache csak pont azt nem veszi figyelembe, amit a DirectoryIndex bejegyzésnél beírtunk. (Itt jegyezném meg, hogy ez 2.2-es „újítás”, ilyet nekem a 2.0.59 sosem csinált. Sőt, a 2.0.59-es httpd.conf állományában még nem így néz ki a DirectoryIndex bejegyzés, úgy hogy ezek a derék fejlesztőik nemcsak hozzányúltak, de jól el is szúrtak benne valamit.)
Úgy hogy nyomás vissza a httpd.conf-ba, és ellenőrizzük, hogy frankón ott van a sorban az index.php. Ha nincs ott, írjuk bele (és gondolatban adjunk magunknak egy feketepontot.) Lépjünk ki a konfigurációs állományból, és az Apache Monitorral indítsuk újra az Apache-ot. (Apache2 --> Stop, várunk, Apache2 --> Start). Kezdődhet a tesztelés elölről.
Saját tapasztalat: néhány httpd.conf-nézegetés, szerkesztgetés és újraindítás után egyszer csak magától megjavult. Konkrétan nem írtam át benne semmit.
Minden jó, ha jó a vége! Ha ezt látjuk, akkor már majdnem 100%-os siker koronázta erőfeszítéseinket. Már csak egy dolog van hátra, ellenőrizni, hogy az mbstring, a mysql és a mysqli modulok megtalálhatók-e a listában. A modulok ábécé-sorrendben sorakoznak egymás után, úgyhogy viszonylag egyszerűen megtalálható az mbstring... vagy éppen annak hűlt helye. Ha nincs meg, akkor nyomás a php.ini-be, és ellenőrizzük az extension_dir bejegyzést.
Javítás, mentés, Apache újraindítás, tesztelés.
Jó szórakozást! Kérdések, vélemények, esetleg javítások (?) jöjjenek a PHP kérdésem van témába!
.
Mind közül a legnehezebb ponthoz érkeztünk. A MySQL-nél nem maga a telepítés okoz gondot, hanem az adatbázis-kezelő konfigurálása, azon belül is egyes kényes beállítások. A telepítés fent és alább leírt menetét bizonyos David Powers úr útmutatásai alapján szoktam elvégezni. Ő ezt több helyen is publikálta, például a Blog Design Solutions vagy a tavaly novemberben megjelent PHP Solutions című könyvében. Nálam az ő módszere tökéletesen működött az első perctől kezdve, ezért járt utat járatlanért nem hagytam el. A blogjában például már a PHP 5.2.x telepítésénél a grafikus telepítőt ajánlja, mert időközben megcsinálták használhatóra. Szóval, a lényeg, hogy az alábbi beállítások tőle, a könyvéből származnak. Nem feltétlenül kell velük egyetérteni, de ha valaki eltér tőle, értsen ahhoz, amit csinál.
Az első lépés itt is a telepítendő MySQL változat beszerzése. Ehhez látogassuk meg a MySQL letöltőoldalát a http://dev.mysql.com/downloads/ címen. Kattintsunk az oldal közepe táján a MySQL 5.0 - Generally Available (GA) release for production use feliratra, majd a következő ablakban válasszuk ki, hogy milyen operációs rendszerhez kívánjuk letölteni az adatbázis-kezelőt (gy.k.: Windows). A harmadik oldalon válasszuk a lista legelején álló Windows Essential (x86) változatot, azaz e mellett kattintsunk a Pick a mirror feliratra. Döntsük el, hogy melyik hazai tükörszerver a szimpatikus, és kapjuk onnan le a MySQL telepítőjét. Amikor ezt írom, az aktuális változat az 5.0.41, a fájl neve pedig: mysql-essential-5.0.41-win32.msi. A könnyebb részével megvagyunk.
Lépjünk lehetőleg minden alkalmazásból (Apache-ot nem kell elzárni), és indítsuk el a telepítőt. Welcome to blablabla képernyőn: Next.
Setup Type képernyő: választhatnánk a Typical-t is, ha felkínálná, hova akarjuk telepíteni a MySQL-t, de mivel nekem nem kínálta fel, ezért a Custom mellett döntöttem. Next
Custom Setup képernyő: jelöljük ki a listában a MySQL Servert, majd kattintsunk alul a Change gombra, és mutassuk meg neki a már oly sokszor használt D:\WEBDEV mappánkat, amelyen belül persze hozzunk neki létre egy MySQL könyvtárat. Azért érdemes ide telepíteni, és nem pedig a C:\Program Files alá, mert az adatbázisokat a saját mappastruktúrája alatt fogja tárolni, ami két problémát vet fel:
1. A használata során totálisan fragmentálja (töredezi) a C: partíciót, ami hosszú távon eléggé belassíthatja a Windowst. (Nem szoktam defragolni.)
2. Másrészt el fogjuk felejteni elmenteni az adatbázisokat a legközelebbi Windows-telepítéskor!
Így, hogy a D:\WEBDEV-be tesszük, nem kell aggódni egyik probléma miatt sem, sőt, Windows újratelepítés után a MySQL-t is simán feltehetjük ugyanebbe a mappába, okosan nem írja felül az adatbázisokat. (Lesz ugyan egy kis pitty-putty a konfigurálásnál, de erről majd később.) Next.
A telepítő nem kérdez többet, hanem lefut, majd reklámokkal szórakoztat: megpróbál rábeszélni, hogy azonnal regisztráljunk náluk Enterprise előfizetést. Valószínű olcsó.
A régebbi változatokban ezt egy mozdulattal át lehetett ugrani, most néhányszor a Next-re kattintani, hogy túlessünk rajta.
Wizard Completed képernyő: hagyjuk kipipálva a Configure MySQL Server now felirat melletti jelölőnégyzetet. Így a telepítés befejeztével máris belevághatunk a konfigurálásba. A könnyebb részén túl vagyunk, most jön a neheze.
A MySQL telepítése
Mind közül a legnehezebb ponthoz érkeztünk. A MySQL-nél nem maga a telepítés okoz gondot, hanem az adatbázis-kezelő konfigurálása, azon belül is egyes kényes beállítások. A telepítés fent és alább leírt menetét bizonyos David Powers úr útmutatásai alapján szoktam elvégezni. Ő ezt több helyen is publikálta, például a Blog Design Solutions vagy a tavaly novemberben megjelent PHP Solutions című könyvében. Nálam az ő módszere tökéletesen működött az első perctől kezdve, ezért járt utat járatlanért nem hagytam el. A blogjában például már a PHP 5.2.x telepítésénél a grafikus telepítőt ajánlja, mert időközben megcsinálták használhatóra. Szóval, a lényeg, hogy az alábbi beállítások tőle, a könyvéből származnak. Nem feltétlenül kell velük egyetérteni, de ha valaki eltér tőle, értsen ahhoz, amit csinál.
Az első lépés itt is a telepítendő MySQL változat beszerzése. Ehhez látogassuk meg a MySQL letöltőoldalát a http://dev.mysql.com/downloads/ címen. Kattintsunk az oldal közepe táján a MySQL 5.0 - Generally Available (GA) release for production use feliratra, majd a következő ablakban válasszuk ki, hogy milyen operációs rendszerhez kívánjuk letölteni az adatbázis-kezelőt (gy.k.: Windows). A harmadik oldalon válasszuk a lista legelején álló Windows Essential (x86) változatot, azaz e mellett kattintsunk a Pick a mirror feliratra. Döntsük el, hogy melyik hazai tükörszerver a szimpatikus, és kapjuk onnan le a MySQL telepítőjét. Amikor ezt írom, az aktuális változat az 5.0.41, a fájl neve pedig: mysql-essential-5.0.41-win32.msi. A könnyebb részével megvagyunk.
Lépjünk lehetőleg minden alkalmazásból (Apache-ot nem kell elzárni), és indítsuk el a telepítőt. Welcome to blablabla képernyőn: Next.
Setup Type képernyő: választhatnánk a Typical-t is, ha felkínálná, hova akarjuk telepíteni a MySQL-t, de mivel nekem nem kínálta fel, ezért a Custom mellett döntöttem. Next
Custom Setup képernyő: jelöljük ki a listában a MySQL Servert, majd kattintsunk alul a Change gombra, és mutassuk meg neki a már oly sokszor használt D:\WEBDEV mappánkat, amelyen belül persze hozzunk neki létre egy MySQL könyvtárat. Azért érdemes ide telepíteni, és nem pedig a C:\Program Files alá, mert az adatbázisokat a saját mappastruktúrája alatt fogja tárolni, ami két problémát vet fel:
1. A használata során totálisan fragmentálja (töredezi) a C: partíciót, ami hosszú távon eléggé belassíthatja a Windowst. (Nem szoktam defragolni.)
2. Másrészt el fogjuk felejteni elmenteni az adatbázisokat a legközelebbi Windows-telepítéskor!
Így, hogy a D:\WEBDEV-be tesszük, nem kell aggódni egyik probléma miatt sem, sőt, Windows újratelepítés után a MySQL-t is simán feltehetjük ugyanebbe a mappába, okosan nem írja felül az adatbázisokat. (Lesz ugyan egy kis pitty-putty a konfigurálásnál, de erről majd később.) Next.
A telepítő nem kérdez többet, hanem lefut, majd reklámokkal szórakoztat: megpróbál rábeszélni, hogy azonnal regisztráljunk náluk Enterprise előfizetést. Valószínű olcsó.
A régebbi változatokban ezt egy mozdulattal át lehetett ugrani, most néhányszor a Next-re kattintani, hogy túlessünk rajta.Wizard Completed képernyő: hagyjuk kipipálva a Configure MySQL Server now felirat melletti jelölőnégyzetet. Így a telepítés befejeztével máris belevághatunk a konfigurálásba. A könnyebb részén túl vagyunk, most jön a neheze.
.
A konfigurálás automatikusan elindul a telepítés végeztével (amennyiben nem vettük ki a pipát az búcsúképernyőn), de utólag is bármikor elindítható: Start --> Minden program --> MySQL --> MySQL Server 5.0 --> MySQL Server Instance Config Wizard.
Az első képernyőn válasszuk a Detailed Configuration lehetőséget, mert mindenre kiterjedő konfigurálást szeretnénk. Next.
A következő képernyőn arról kell döntenünk, hogy mi a szerepe a MySQL-t futtató számítógépnek. Mivel épp egy fejlesztőkörnyezet kialakításán dolgozunk, jelöljük be a Developer Machine lehetőséget, és Next.
Első fontos pont: itt kell kiválasztani, hogy milyen adatbázisokkal szeretnénk dolgozni.
Ha gőzünk sincs az egészről, akkor válasszuk a Non-Transactional Databases Only sort. Ha van gőzünk, és tudjuk, hogy fejlesztésünk megelégszik a MyISAM típusú adattáblákkal, akkor válasszuk a Non-Transactional Databases Only sort. Ha értünk hozzá, és tudjuk, hogy szükségünk lesz InnoDB típusú táblákra, válasszuk a Multifunctional Database sort, és innentől menjünk a saját fejünk után (hiszen értünk hozzá.).
Tisztázásképpen hozzáteszem, hogy a WordPress blogmotornak elég a MyISAM, a PC World Shop mögött levő, meglehetősen összetett e-bolt rendszernek is, továbbá az ingyenes webtár-szolgáltatók is általában csak MyISAM típusú táblákkal engednek dolgozni, tehát nagy biztonsággal választhatjuk a Non-Transactional Databases Only sort. Next.
A következő kérdés, hogy hányan fognak egyszerre csatlakozni az adatbázishoz. Fejlesztőkörnyezetünkhöz tökéletesen megfelel az alapértelmezett Decision support (DSS)/OLAP beállítás. Next.
Egyértelműen engedélyezzük a TCP/IP-n keresztüli elérést (Enable TCP/IP Networking), a port számát (3306), és a Strict Mode-ot nem piszkáljuk! Jól van az úgy. Next.
A következő sarkalatos pont: alapértelmezett karakterkészlet kiválasztása.
Egy biztos: a Standard Character Set-et semmi esetre se válasszuk, mert az tulajdonképpen a Latin1-et jelenti, meg a kalapos ű-t, hullámos ő-t, ami 2007-ben, magyar nyelvű weboldalon mega-über-gáz. Igazából mindkét másik lehetőség jobb: a Best Support for Multiizéhozé a Unicode UTF-8 támogatást jelenti, illetve választhatjuk a Manual Selected Default.... lehetőséget is, majd a listából a latin2 elemet.
Akármelyiket is választjuk, a lényeg, hogy ragaszkodjunk ahhoz, amit kiválasztottunk, tehát az összes HTML/PHP oldalunkban ugyanazt a karakterkódolást használjuk!
Én egyébként az UTF-8-ra szavaztam a saját fejlesztői környezetemben, mert ez nemzetközileg is elterjedtebb, míg a latin2-t talán szűkebben használják. A különböző fejlesztést támogató alkalmazások is jobbára vagy latin1 vagy UTF-8 kódolással mennek, és külön küzdeni kell, ha latin2-t akarunk belőlük kicsikarni. Next.
Következő kérdés: rendszerszolgáltatásként fusson-e a MySQL. Igen, fusson úgy, de a Launch the MySQL Server automatically beállításon már érdemes elgondolkodni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a szolgáltatás automatikusan induljon-e (a Windowszal együtt), vagy kézzel kelljen elindítani. Utóbbi esetet majd prezentálom, hogyan.
Alul jelöljük be, hogy tegye bele a MySQL elérését a PATH-ba (érvényesítéséhez újra kell indítani majd egyszer a Windowst), ami azért jó, mert ha parancssorból kell piszkálnunk a MySQL-t, akkor nem kell előtte belépni a D:\WEBDEV\MySQL\bin mappába, hanem bárhonnan megszólíthatjuk. Next.
Biztonsági beállítások: fejlesztőkörnyezetben nem akkora para, hogy ki hogy fér hozzá a MySQL-hez. (Élesben persze egész más a helyzet, de reménykedjünk, hogy élesben majd nem nekünk kell konfigurálni.) Ettől függetlenül adjunk meg root jelszót (így hívják a MySQL adminját), töröljük a pipát az Enable root access from remote machines felirat négyzetéből, mert eszünk ágában sincs, hogy bárki is hozzáférjen az adatbázisunkhoz kívülről, és ne hozzunk létre a lap alján névtelen hozzáférési fiókot. Next.
Minden beállítást szépen megadtunk, tehát tapadjunk az Execute gombra. Ha most telepítjük először a MySQL-t, akkor nem lesz semmi gond: lefut a program, mindent kipipál, máris mehetünk kódolni. Ha korábban volt már telepítve MySQL, és a rendszerszolgáltatás még mindig aktív, akkor hibaüzenetet fogunk kapni arról, hogy ezen a néven nem tud újabb rendszerszolgáltatást bejegyezni. Ha korábban volt már felrakva MySQL, de épp egy Windows újrahúzás után telepítjük a D:\WEBDEV\MySQL mappába, akkor is hibaüzenetet fogunk kapni, ugyanis a beállító program nem fog tudni hozzáférni a saját alapadatbázishoz, amelyben például a felhasználók jelszava van. Ne törődjünk vele, a korábban beállított jelszavunk tökéletesen működik majd.
Mivel MySQL adatbázis-kezelőnk rendszerszolgáltatásként fut, ezért a Windows szolgáltatásai között kell keresgélnünk, ha az indításával kapcsolatban változtatásokat szeretnénk eszközölni. A hosszabb út: jobb katt a Sajátgépen --> Kezelés --> bal oldalon: Szolgáltatások és ... --> Szolgáltatások. A rövidebb út: Start --> Futtatás --> services.msc --> Enter.
Keressük ki a listából a MySQL-t és kattintsunk rajta duplán. Az indítás típusánál kiválaszthatjuk, hogy Automatikus vagy Kézi indítással induljon. Ha az utóbbit választjuk, akkor a panel alján az Indítás és Leállítás gombokkal vezérelhetjük a szolgáltatás állapotát.
Kérdések, vélemények, esetleg pontosítás javítás az SQL kérdésem van témába íródjanak vala.
A MySQL konfigurálása
A konfigurálás automatikusan elindul a telepítés végeztével (amennyiben nem vettük ki a pipát az búcsúképernyőn), de utólag is bármikor elindítható: Start --> Minden program --> MySQL --> MySQL Server 5.0 --> MySQL Server Instance Config Wizard.
Az első képernyőn válasszuk a Detailed Configuration lehetőséget, mert mindenre kiterjedő konfigurálást szeretnénk. Next.
A következő képernyőn arról kell döntenünk, hogy mi a szerepe a MySQL-t futtató számítógépnek. Mivel épp egy fejlesztőkörnyezet kialakításán dolgozunk, jelöljük be a Developer Machine lehetőséget, és Next.
Első fontos pont: itt kell kiválasztani, hogy milyen adatbázisokkal szeretnénk dolgozni.
Ha gőzünk sincs az egészről, akkor válasszuk a Non-Transactional Databases Only sort. Ha van gőzünk, és tudjuk, hogy fejlesztésünk megelégszik a MyISAM típusú adattáblákkal, akkor válasszuk a Non-Transactional Databases Only sort. Ha értünk hozzá, és tudjuk, hogy szükségünk lesz InnoDB típusú táblákra, válasszuk a Multifunctional Database sort, és innentől menjünk a saját fejünk után (hiszen értünk hozzá.
). Tisztázásképpen hozzáteszem, hogy a WordPress blogmotornak elég a MyISAM, a PC World Shop mögött levő, meglehetősen összetett e-bolt rendszernek is, továbbá az ingyenes webtár-szolgáltatók is általában csak MyISAM típusú táblákkal engednek dolgozni, tehát nagy biztonsággal választhatjuk a Non-Transactional Databases Only sort. Next.
A következő kérdés, hogy hányan fognak egyszerre csatlakozni az adatbázishoz. Fejlesztőkörnyezetünkhöz tökéletesen megfelel az alapértelmezett Decision support (DSS)/OLAP beállítás. Next.
Egyértelműen engedélyezzük a TCP/IP-n keresztüli elérést (Enable TCP/IP Networking), a port számát (3306), és a Strict Mode-ot nem piszkáljuk! Jól van az úgy. Next.
A következő sarkalatos pont: alapértelmezett karakterkészlet kiválasztása.
Egy biztos: a Standard Character Set-et semmi esetre se válasszuk, mert az tulajdonképpen a Latin1-et jelenti, meg a kalapos ű-t, hullámos ő-t, ami 2007-ben, magyar nyelvű weboldalon mega-über-gáz. Igazából mindkét másik lehetőség jobb: a Best Support for Multiizéhozé a Unicode UTF-8 támogatást jelenti, illetve választhatjuk a Manual Selected Default.... lehetőséget is, majd a listából a latin2 elemet.
Akármelyiket is választjuk, a lényeg, hogy ragaszkodjunk ahhoz, amit kiválasztottunk, tehát az összes HTML/PHP oldalunkban ugyanazt a karakterkódolást használjuk!
Én egyébként az UTF-8-ra szavaztam a saját fejlesztői környezetemben, mert ez nemzetközileg is elterjedtebb, míg a latin2-t talán szűkebben használják. A különböző fejlesztést támogató alkalmazások is jobbára vagy latin1 vagy UTF-8 kódolással mennek, és külön küzdeni kell, ha latin2-t akarunk belőlük kicsikarni. Next.
Következő kérdés: rendszerszolgáltatásként fusson-e a MySQL. Igen, fusson úgy, de a Launch the MySQL Server automatically beállításon már érdemes elgondolkodni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a szolgáltatás automatikusan induljon-e (a Windowszal együtt), vagy kézzel kelljen elindítani. Utóbbi esetet majd prezentálom, hogyan.
Alul jelöljük be, hogy tegye bele a MySQL elérését a PATH-ba (érvényesítéséhez újra kell indítani majd egyszer a Windowst), ami azért jó, mert ha parancssorból kell piszkálnunk a MySQL-t, akkor nem kell előtte belépni a D:\WEBDEV\MySQL\bin mappába, hanem bárhonnan megszólíthatjuk. Next.
Biztonsági beállítások: fejlesztőkörnyezetben nem akkora para, hogy ki hogy fér hozzá a MySQL-hez. (Élesben persze egész más a helyzet, de reménykedjünk, hogy élesben majd nem nekünk kell konfigurálni.) Ettől függetlenül adjunk meg root jelszót (így hívják a MySQL adminját), töröljük a pipát az Enable root access from remote machines felirat négyzetéből, mert eszünk ágában sincs, hogy bárki is hozzáférjen az adatbázisunkhoz kívülről, és ne hozzunk létre a lap alján névtelen hozzáférési fiókot. Next.
Minden beállítást szépen megadtunk, tehát tapadjunk az Execute gombra. Ha most telepítjük először a MySQL-t, akkor nem lesz semmi gond: lefut a program, mindent kipipál, máris mehetünk kódolni. Ha korábban volt már telepítve MySQL, és a rendszerszolgáltatás még mindig aktív, akkor hibaüzenetet fogunk kapni arról, hogy ezen a néven nem tud újabb rendszerszolgáltatást bejegyezni. Ha korábban volt már felrakva MySQL, de épp egy Windows újrahúzás után telepítjük a D:\WEBDEV\MySQL mappába, akkor is hibaüzenetet fogunk kapni, ugyanis a beállító program nem fog tudni hozzáférni a saját alapadatbázishoz, amelyben például a felhasználók jelszava van. Ne törődjünk vele, a korábban beállított jelszavunk tökéletesen működik majd.
Mivel MySQL adatbázis-kezelőnk rendszerszolgáltatásként fut, ezért a Windows szolgáltatásai között kell keresgélnünk, ha az indításával kapcsolatban változtatásokat szeretnénk eszközölni. A hosszabb út: jobb katt a Sajátgépen --> Kezelés --> bal oldalon: Szolgáltatások és ... --> Szolgáltatások. A rövidebb út: Start --> Futtatás --> services.msc --> Enter.
Keressük ki a listából a MySQL-t és kattintsunk rajta duplán. Az indítás típusánál kiválaszthatjuk, hogy Automatikus vagy Kézi indítással induljon. Ha az utóbbit választjuk, akkor a panel alján az Indítás és Leállítás gombokkal vezérelhetjük a szolgáltatás állapotát.
Kérdések, vélemények, esetleg pontosítás javítás az SQL kérdésem van témába íródjanak vala.
(A következő rész tartalmából: phpMyAdmin telepítés + MySQL működésének tesztelése + rákendrol).
Ez a tartalom egy lebutítottváltozata. A teljes változat képekkel kiegészült megtekintéséhez kérünk, kattints ide.