Mindjárt el is kezdem, kik bírnak őrületbe kergetni:
1. Pályaudvar, péntek délután, a vonatom 5 perc múlva indul, és már csak nyolcan vannak előttem.
Az egyik figura, mikor sorra kerül, sorolni kezdi: "Kérek 3 felnőtt és két diákjegyet a vasárnap reggel 9-es IC-re ...-ig, meg két helyjegyet, ablak mellé, stb. Ja, és számlát is kérek." Ezek után kártyával fizet (vagy húszezressel, amit a pénztárosnő elvisz felváltani).
2. Szupermarket, pénztár, a sorban egy kisbolttulajdonos-vállalkozószerű alak, előtte-mögötte egy-egy plafonig megpakolt kocsi. Míg a pénztáros huzigálja a cuccokat a leolvasó előtt, a figura sasszemmel ellenőrzi a műveletet, nehogy átverjék valahogy. Végre vége, a pénztáros bemondja az összeget, a vevő magához tér és elkezd kotorászni a pénze/kártyája után az összes zsebében.
3. A helybeli nagyvállalkozó, aki a terepjárójával százzal halad a másfél sávos, kanyargós bekötőúton, közben telefonál.
4. Mindazok, akik valószínűleg az utolsó fillérjüket is az új autójukra költötték, mert már se kihangosítóra/headsetre, se gyermekülésre nem maradt.
