Én is idén nyáron repültem először Zakyntosra ( kb. másfél óra). A Becheckolásnál megkérdezték, hogy először utazunk-e repülőn, és lehetőség szerint minden első utazót ablak mellé tettek. Legalább tudtam nézelődni, legalábbis egy ideig, utazómagasságon már nem volt mit nézni, esetleg az LCD monitort, amin mutatták, hogy épp hol vagyunk meg ilyen adatok, hogy milyen magasan reülünk, hány fok van odakint, mekkora sebességgle megyünk ( 832 km/h volt a csúcs).

Mellesleg a fényképező nem volt tilos a gépen, én is fényképeztem bőszen felszállás közben, a mobiltelefont meg ki kellett kapcsolni, de egyébként ha jól tudom már nem okozhat súlyos problémát, mert védve van a gép ellene. Egyébként meg nem mész vele semmire, mert utazómagasságban már nincs térerő, legalábbis kevés az esély, hogy legyen.

Azt azért hozzá kell tennem, hogy én is paráztam előtte, nem is tudtam aludni rendesen, de miután már felszálltam a gépre már el is felejtettem a dolgot. Előtte egy haveromtól megkaptam az adu ász érvelést, hogy miért ne féljek a repüléstől. Több esélyed van arra, hogy meghalsz a reptérre menet, mondom kösz, most jól megnyugtattál. Tesóm pedig előtte való este mit nézett a tévében? Nachional Geographic-on a Légikatasztrófákat. Sőt odafelé azt is kifejtette, hogy hozni kellett volna egy bombát magunkkal, mert annak, hogy valaki arra a gépre bombát visz, amin te utazol az esélye kb. 0.0000001%. De annak, hogy két ember visz egyszerre bombát, annak az esélye szinte lehetetlen, tehát neked kell vinni egy bombát.

Ez a poén ismerős.

Én még nem repültem, de szerintem is nagyobb az esélye, hogy a reptérre menet autóbalesetet szenvedsz mint hogy lezuhansz a géppel.

Az is igaz. Főleg, ha taxival mész.

Nem biztos, hogy ha taxival mész. Eddig mindig taxival mentem ki, és azok legalább-mivel sokat járnak ki- ismerik a gödröket. Persze legjobb lenne Rába Steigerrel menni, biztos ami biztos!

Mi kisbusszal mentünk Békéscsabáról.

MÉGSEM OLYAN BIZTONSÁGOS A REPÜLÉS?


A légitársaságoknak statisztikák segítségével sikerült elhitetni a közvéleménnyel, hogy a repülés a legbiztonságosabb közlekedési mód. Ha a megtett távolságot vesszük alapul, 100 millió kilométerre 0,03 haláleset jut, szemben a vasúttal, ahol ez a szám 0,1. Azt azonban elfelejtik hangsúlyozni, hogy a repülőutak általában jóval hosszabbak, mint a vonat- vagy autóutazások, és a végzetes balesetek a repülés esetében 70 százalékban fel-, illetve leszálláskor történnek, s csupán 4 százalék az utazási idő alatt. Valósabb számot kapunk, állítja Andrew Wier angol repülési szakíró, ha a halálesetek számát az utazások számával vetjük össze. Ebben az esetben 100 millió légiutasra 55 haláleset jut, autóra 4,5, vonatra 2,7. A motorkerékpár a legveszélyesebb, itt 100 millió utasra 100 haláleset jut. A repülőutazás azért is tûnik biztonságosabbnak, mert a nagy többség viszonylag ritkán repül. Ha minden reggel - mondjuk - egy Boeing 737-essel járnánk be dolgozni és vissza, jóval nagyobb kockázatnak tennénk ki magunkat, mintha ezt autóval tennénk. A szerző állítása szerint az egyre modernebb utasszállítók könnyebben és olcsóbban kezelhetők, mint elődeik, de maga a repülésbiztonság nem javult. Ezt azzal támasztja alá, hogy miközben a légiforgalom folyamatosan növekszik, a baleseti ráta nem csökkent. Ha ez a trend folytatódik, tíz év múlva kétszer annyian halnak meg repülőbalesetben, mint ma. Ha viszont legalább a jelenlegi szinten tartanák a légi balesetek számát, húsz éven belül a repülés biztonsága megháromszorozódna. (New Scientist, 1999. augusztus 7.)

http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/lm/tv...00/0003/10.html

Na ja, de az utasok számával minek összevetni?
Egy autóban 5 ember ülhet. Egy buszban mondjuk 100. Egy repülőben? Akár 500.
Való igaz, alegtöbb baleset felszálláskor és leszálláskor kövektezik be, ezek a legkritikusabb dolgok. Ha ezek megtörténtek a pilótának, ha nincs valami rendkívüli helyzet szinte semi dolga, a robotpilóta az előre beállított repülési terven elvezeti a gépet. A legsúlyosabb légi katasztrófa sem a levegőben történt, hanem a földön, a kifutópályán ütközött össze két repülőgép. A menet közbeni problémáknál pedig szinte mindig lehetséges biztonságban letenni a gépet. Arra is volt példa, hogy egy Boeing álló motorokkal is képes volt leszállni, miután rosszul számolták ki az üzemanyagot és elfogyott menet közben. Talán már írtam is róla a Gimli Glider becenevű gép volt az. Elég sokszintű biztonsági szint van, és csak akkor következhet be baleset, ha mind egyszerre mond csődöt, de erre minimális esély van.

Meg tegyük hozzá, hogy emberi eredetűek általában azok a problémák amelyekből katasztrófa lehet, tehát ritkább esetben okolható csak és kizárólag a technika.

Ez igaz, szinte minden légikatasztrófánál az emberi tényező volt a ludas. Sokszor több kis tévedés egyszerre okozott csak katasztrófát. Pl: a két gép ütközésénél a kifutópályán, ha csak egy dolog nem történik meg vagy nem úgy, akkor elkerülhető lett volna.

Ez azért jó dolog, hogy ott az FMC (Flight management computer) ami egy zseniális szerkezet, hiszen a a kellő adatok és információk bírtokában a robotpilóta segítségével bárhová elvezeti a gépet, de minden másra ügyel pl. kiszámítja a megfelelő elemelkedési és landolási sebességet a gép súlyának megfelelően, és persze ezer más dolgot, ezek csak példák voltak.
Ugye még az is hatalmas biztonságot jelent, hogy a repülőgép rendszerei úgy működnek, hogy egymástól függetlenül, vagy megkerülve a másik rendszert tovább tudnak működni.
Vagy például tudnak a nagyobb gépet autolandot (ILS) segítségével, tehát gyakorlatilag pilóta nélkül képes leszállni.
Persze ezt a rendszert nem hassználják normál esetben, pilóta emeli el a gépet és ő is landol, de eközött a két művelet között robot vezeti a gépet, előre meghatározott repülési terv szerint amely előírás a legtöbb légitársaságnál, és csak így repülhetnek a pilóták.

Tehát repüljetek nyugodtan, nagy élmény lehet, félni nem kell tőle mert az összes EU országbeli légitársaság biztonságos utazást nyújt.
Ami pedig a különböző légikatasztrófákat illeti amelyekt dokumentumfilmekben láthatunk az azokban szerencsétlenül járt gépek többsége nem a mai kornak megfelelő biztonsági rendszert használt, ha ezek ma történtek volna több elkerülhető lett volna.

A legsúlyosabb baleset, amit emlegettem mindig pl: ma már nem történhetn meg. 1977-ben Teneriffén történt, hogy a sűrű ködben nem látták egymást a gépek és összeütköztek. Azóta kötelező minden reptéren a földi radar, amelyen ilyenkor is láthatják a gépek helyzetét. Valamint egy berendezés is kötelezővé vált, amely megakadályozza, hogy valaki belebeszéljen egy megkezdett adásba. Ugyanis ez volt az egyik szerencsétlen helyzet, ami katasztrófához vezetett. A gépek egy meghatározott frekvencián kommunikálnak, így mindenki mindent hallhat ( azt is, amit a torony mond és azt is, amit a többi gép), de ugye értelemszerűen egyszerre csak egy adó lehet, ha valaki akkor pofázik bele, mikor adás megy, interferrencia lesz, és csak sípoló zajt lehet hallani.). És sajnos ott ez megtörtént. Az egyik gép közölte, hogy felszáll, mert nem tudta, hogy egy másik még a kifutópályán gurul a kijárathoz. A torony szólt neki, hogy várjanak, a másik gép meg ugyanebben az időpontban közölte, hogy még a kifutón vannak. A két adás egyszerre ment, azért egyiket se hallották a pilóták ( ha csak az egyiket hallják a kettő közül nyílván nem indulnak el). Ráadásul a torony azt mondta, hogy "rendben, várjanak a felszállással", és a rendben szó után jött az interferrencia.

Azt azért kizártnak tartom, hogy le is tud szállni. Mondjuk a kifutót be tudja lőni, hiszen rádióadók vannak két oldalt. Egyszer volt egy műsor erről valamelyik kereskedelmi TV-n. Egy repülőgépkatasztrófa elemzésénél kiderült, hogy a pilóták eszméletüket vesztették és egy légi utaskísérő próbálta letenni a gépet, de nem sikerült neki. Megkérdeztek több szakembert is, hogy lehetséges-e, hogy valaki előzetes képzettség nélkül le tudjon szállni a géppel? Tudjátok mint a filmekben, ahol bárki képes rá, csak a toronyból mondja nekik valaki, hogy mit csináljanak. Több szakértő is egybahangzóan mondta, hogy esélytelen. A robotpilótáról nem szólt a dolog. Egyébként pedig arra is volt egy statisztika, hogy annak az esélye, hogy arra a gépre bombát visz valaki, amin te utazol, az esély igen kicsi. De arra, hogy két bombát is visznek a gépre, arra szinte 0. Vagyis aki fél, az vigyen föl egy bombát.

Na igen de sok olyan szerencsétlenség volt amely problémák és mulasztások láncolatából jött létre, és nem csak úgy "fogta magát" a repülő és "leesett"

Pl: A gépet karbantartó mérnök szélvédőt cserél és mivel "rendes" munkát akar végezni a csavarokat is újra cseréli ám csak szemmértéket használ erre meg sem nézve a műszaki leírást és abban a csarnokban nem is volt olyan csavar ezért átment egy másikba ahol a sötétben talált is olyan csavart amit keresett, ám néhány miliméterrel kissebb volt.
Ennek eredménye a nagy magasságban kirobbanó szélvédő és a rajta kilógó kapitány, a gépet az elsőtiszt teszi a földre miközben a személyzet a kapitányt tartja, hogy ki ne essen.

Vagy a Japán 747-es Boeing amely egy rosszúl becsukott hátsó ajtó miatt zuhant le mert az leszakadt a levegőben és röptében telitalálta a farokrész felé vezető hidraulika vezetéket és így teljesen irányíthatatlanná tette a gépet, és az egy hegynek ütközött.
Viszont egy Irakban terroristák által elalált gépnek ugyan ez lett a sorsa de a pilóta bravúrosan a két hajtómű tolóerejét felváltva használta írányításra és így sikerült leraknia a gépet.

Akkor ott van az a Swiss Air gép amelyet lcd képernyőkkel (internet, filmnézés stb.) szerelték föl csak rossz munkát végzett a kivitelező cég mivel rossz minőségű kábeleket használtak a hálózat kiépítéshez, ezek pedig átizzottak és lángbaborították a gépet.

Egy Orosz pilóta 15 éves fiát elviszi magával egy útra ahol beengedi az Airbus pilótafülkéjébe (szabálytalanul) és a székébe ülteti, a gép robottal repül, a srác pedig elkezdi rángatni a botkormányt anélkül hogy oldaná valaki a robotot ekkor a kitérő gépet a robot próbálja a repülési irányba állítani de a fiú tovább rángatja a botkormányt, végül a gép dugóhúzóval a földbecsapódik.


Tehát ezek mind, olyan esetek ahol súlyos emberi mulasztások vezettek a katasztrófához.

Meg a Gimli Glider esete, ahol ott követtek el hibát, hogy rosszul számolták ki a szükséges üzemanyagot. Ugyanis az új Boeing 767 metrikus rendszerben számolt, a reptéren a tankoló meg angolszászban. Mondták, hogy X tonna kerozint kérnek. Ők ezt angolszász rendszerben töltötték bele, a gép metrikusban várta, ezért csak kb. fele annyit sikerült. Akkor a pilóták képesek voltak vitorlázva leszállni, szerencsés véletlen, hogy a pilóta gyakorlott vitorlázó volt, valamint a Boeing is gondolt arra, hogy leállnak a motorok, ezért utolsó mentsvárként volt a gépen egy RAT nevű egység, ami ilyenkor a menetszéllel meghajtott egy generátort, így valamennyire kormányozhatóvá vált a gép.

Volt mikor a fedélzeti számítógép mondott csődött. Egy Airbusnál történt meg, hogy okosabb akart lenni a számítógép. Kilyukadt az egyik kerozin tartáy és a gép érzékelvén a súlypontváltozást elekzdte átpumpálni a másik tartályból a kerozint a lyukas tankba. És ezt nem lehetett feülbírálni. Végül hasraszállás lett belőle.

Adani amit te a fedélzeti számítógép hibájának írtál az a valóságban nem volt az!
Mivel a számítógép csak a fogyóban lévő üzemanyagra figyelmeztet, és ugye ezt a pilóta nem érti és ilyenkor szabály szerint a gép egyensúja és a további üzemanyag ellátás érdekében a pilóta az átszivattyúzás mellett dönd, de azt az ő beavatkozásával történik a fedélzeti számítógép ilyet nem csinál.
Itt ennél az esetnél meg hiába volt a szabályzatban leírtak szerinti eljárás mivel a gépbő valahol szivárgott a kerozin.
Az viszont tényleg elég nagy problémát jelentett, hogy erre a fedélzeti számítógép nem volt felkészítve (addig egyik Airbus modell sem) arra hogy a pilótákat figyelmeztesse, hogy nem a hajtómű aktuális teljesítményéhez mérten fogy az üzemanyag.
Persze az első tiszt kiszámította, hogy nem stimmel a fogyás és fogyasztás aránya és ezt szóvá is tette a kapitánynál de ő nem akarta ezt tudomásul vagy figyelembe venni és folytatta az átszivattyúzást, miután az összes kerozin abba a szárnyba tartott amelynél szökött az üzemanyag, végül a hajtómű leálásáig fogyott.
És részben megint csak emberi mulasztás viszont számítógép nem volt hibás a dologban.

Vagy a Concorde, ami 5-6 éve attól zuhant le, hogy rászaladt egy fémdarabra a kifutón és ettől defektes lett a kerék. ráadásul az egyik felrepülő gumidarab kilyukasztotta az üzemanyag tartályt, és a kiömlő kerozin meg valamin begyulladt. Az is emberi mulasztás volt, ugynais a fémdarab egy másik gépről esett le.

Sziasztok!

Itt van egy kis statisztikai adat a repülésről, meg az osztrákokról!
Bár én is szeretek repülni, addig amig el nem érjük az utazási magasságot, mindig
idegesen tekintek kifelé


Repülésbiztonság

Kétmilliárd légi utasból félszáz hal meg. Az utóbbi hónapok repülőgép-szerencsétlenségei fényében manapság sokan a megalapozottnál jóval nagyobb félelmekkel szállnak repülőre, jóllehet az utasszállító repülőgépek továbbra is a legbiztonságosabb közlekedési eszköznek számítanak szerte a világon. Tavaly például a világ személyszállító repülőgépei már közel 2 milliárd utast szállítottak, ám közülük mindössze 450-en haltak meg repülőgépek lezuhanásakor. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy egy átlagutasnak jóval több mint egymilliószor kell repülőre ülnie ahhoz, hogy esetlegesen egy repülőgép-katasztrófa áldozatává váljon. A repülőgép-szerencsétlenségtől való félelem alapján az sem megoldás, ha valaki nem ül repülőre, és ki sem mozdul a lakásából. Ez ugyanis — statisztikailag — jóval veszélyesebb lehet, mint a repülés. (A 60 év feletti osztrákok közül például évente több mint 1000-en halnak meg a saját lakásukban különböző balesetekben.)

Az IATA nemzetközi repülésügyi szervezet adataira hivatkozva egy osztrák napilap arról tájékoztatta olvasóit, hogy 1956-ban még csak 77 millió utast szállítottak a repülőgépek, és abban az évben 802-en haltak meg repülőgép-szerencsétlenségben. Miközben az utasforgalom közel 50 év alatt folyamatosan növekedett, és tavaly már 1,887 milliárdra nőtt, a gépek lezuhanása következtében életüket vesztettek száma csökkent. A légi utasok közül 1972-ben 2378-an, 1985-ben 2012-en, 1996-ban pedig 1828-an haltak meg utasszállítók lezuhanása következtében. (Idén 13 utasszállító zuhant le, és ezekben a balesetekben 573-an haltak meg.)

A charterjáratok azonban statisztikai összesítések alapján veszélyesebbnek minősíthetőek a menetrend szerinti járatok gépeinél. Ez utóbbiak teszik ki az utasszállító járatok mintegy 60 százalékát, ám az összes balesetnek kevesebb, mint a harmada történik ezekkel a gépekkel. A Lufthansa gépei például 1970 óta több mint 7,3 milliószor emelkedtek a levegőbe, és mindössze három olyan balesetet szenvedtek, amelyek halálos áldozatokkal jártak. Ennek alapján 1 millió felszállásra számítva 0,19 a halálos balesetek veszélyességi mérőszáma ennél a légitársaságnál, míg a British Airwaysnél 0,22, az United Airlinesnál 0,37, vagy az Air France-nál 0,55.

Én rövidebb leszek. Nemvagyok hozzáértő, de szerény véleményem szerint a repülésre a terrorizmus jelenti a legnagyobb veszélyt. (gondolom nem mondtam újat senkinek.) Amire a légitársaságok próbálnak egyre jobban odafigyelni. Egy repülési élményem van csak, AN2-es permetező repülővel vittek fel.

Szerintem ezek a statisztikázások semmit nem érnek, mert ugye ha már kilépsz az utcára az autók miatt már eleve nagyob veszélynek vagy kitéve mint egy repülő fedélzetén.
Meg a terrotámadások meg a légikatasztrófákról meg annyit, hogy elég alacsony rájuk az esély, hogy egy EU-s légitársaság gépével ilyen történjen, persze előfordúlhat, és erre nagyobb az esély egy Mongol vagy más Egyiptomi légitársaság járatain, mivel ott nem divat túlzotan a biztonság.
De gonoljatok csak bele, hogy amíg én itt ezt írom azalatt az idő alatt hány közlekedési baleset történik a világban ? ezer? és ebben hányan halhatnak meg? és ugye ezt csak pár perc volt amíg leírtam.
Persze az minden médiában nagy port kavar ha lezuhan egy repülőgép, egy autóbaleset már nem hoz "lázba" senkit mivel a világon bármelyik percben történhet egy amely halálos kimenteletű is lehet.
Azért nézzenek már utána, hogy biztoságosnak ítélt légitársaságok gépei közül menyi zuhant le az elmult öt évben... és ezalatt hány tízezer ember halt meg az utakon vagy lett egy életre nyomorék.

Tehát kicsicsit belegondolva a repülésbe egyáltalán nem veszélyes, persze nem kell magunkat repülés előtt katasztrófa filmekkel. Elég csak átgondolni, hogy amíg lezuhant egy pár repülőgép így vagy úgy, ami persze tragédia de azalatt hány millió hibátlan felszállás, uazás, leszállás történt vagy történik.
Igen van terrorveszély, de ez leginkább az USA területén érezhető, az EU sem 100%-ig védett de itt jóval kissebb rá a veszély.

Meg az is érdekes, hogy rengetegen félnek a repüléstől, hogy pont akkor történik valmi amikor ő repül, persze az utakra kimenni nem fél szinte senki mert az ott természetes, hogy történhet baleset..

A legjobb, hogy az EU-ban és USA-ban működő légitársaságok igen komoly feltételeket szabnak a pilótáiknak, akiknek a kiképzése több évig tart és minden adott repülőgéptipusra külön vizsgát kell tegyenek amelyen szolgálni fognak. Egy bizonyos repülési óraszámig (évekig) csak elsőtisztként vesznek részt a repülésen egy sokat tapsztalt kapitány irányítása mellett.
Egy gépet minden esetben két ember "vezet" kapitány és elsőtiszt, kiegészülve adott esetben fedélzeti mérnökkel, hosszabb út esetén váltó pilótákkal. Ezek az emberek nagyon jól begyakorolt mozdulatokkal, szigorú szabályok szerint repülnek, és végzetségüket tekintve min. Föiskolai végzetségű emberek (USA-ban Academy)ezután és csak hosszú tipusgyakorlat és magasszintű vizsgák után juthat oda egy pilóta, hogy elsőtiszt majd kapitány legyen egy gépen, plusz még az adott légitársaság szabályzata is szigorítja a munkájukat.

Összehasonlítva, hogy egy repülőgépet ki vezethet miközben egy autót egyszerü vizsga után bármilyen idióta elvezethet és ő is ugyanúgy felelős másokért mint egy gép pilótája.

Mindent összegezve szerintem, repüljön mindenki bátran az élmény a kényelme és a gyorsasága miatt.
És ne legyen senkinek a repülés miatt ossz érzése amikor becsatolja az övét a gépen és hátradől a székében.

Egyik kollégám a tranzitban megivott fél lityi unicumot, mert félt mint állat. Aztán, amikor a gép emelkedni kezdett már nem félt. mondtuk neki, hogy nyugi, ha elérjük az utazó magasságot a stewardes hozza a kis kocsit, és döntheti magába a sert. Hát bizony a kolléga folyamatosan hátrafordult, és szinte elhaló hangon kérdezgette-"mikor érünk már föl? " Sajna ez egy Fokker 70-es volt, és lassan emelkedett. Hazafelé egy Boeing 737-200-al jöttünk. Ezen már nem forgolódott.

2001. 09.11 óta figyelnek kiemelten a biztonságra a gépeken. Azóta a pilótafülke ajtaját zárni kell, és azt nem lehet kívülről kinyitni. Az ajtó is golyóálló. Előtte nem volt ilyesmi, sőt régebben még az utasok is bemehettek bámészkodni a Malév járatain ( már vagy egy éve keringenek a történetek a neten Sanyi bácsi repülős sztorijai címen). 2001.09.11 előtt pedi az volt a pilótáknak az előírás, hogy eltérítés esetén ne álljanak ellen, ezért nem is tették. Addig ugyanis nem volt példa arra, hogy valaki kamikaze akciót hajtson végre egy eltérített géppel.

Egy másik érdekes dolog. Én idén auguszban repültem, Malév charter járattal. Ott mondta valaki Ferihegyen, hogy a gépet nem tudod lekésni, ha már bejutottál a terminálba, mert addig nem engedik felszállni, ameddig minden utas rajta nem ül. Éppen azért, hogy ne lehessen azt megcsinálni, hogy feladod a bombát csomagban, te meg nem szállsz fel. Volt ilyen eset egyszer, mikor egy skót falu felett robbant fel egy gép.


Sőt az egyik tv híradóban még nyáron hallottam egy hírt, ami arról szólt, hogy egy 13 éves gyerek felment a gépre útlevél és jegy nélkül, és csak a gépen vették észre, előtte nem. Nem tudom hogyan csinálta, de ez szerintem lehetetlen lenne, ott emberi mulasztás volt. Meg is kérdezték erről a Ferihegyet és ott elmondták, hogy ez náluk lehetetlen lenne több lépcsős beléptetési rendszer van, amin nem lehet átcsúszni. Ezt tapasztaltam én is, mikor utaztunk. Ezért is kell a gép indulása előtt 2 órával már ott lenni. Először mikor megveszed, vagy átveszed a jegyedet, akkor nézik meg az útleveledet, ott adod fel a csomagokat. Aztán átmész egy másik helyre, ahol detektoros kapu van, és átvilágítják a kézi poggyászodat is. Itt is elkérik az útlevelet és a jegyedet is. Ekkor már a terminálon vagy, a csomagjaid meg úton a gép felé. Aztán mikor bemondják, hogy a te géped indul, a terminálról kivezető úton is útlevelet és jegyet néznek. Innen kiérsz egy buszhoz, ami elvisz a gépig. Akkor szállsz fel a repülőre. De felszállás közben is mindenkitől elkérik a jegyét, ugyanis azon van rajta, hogy hova kell ülnöd, és így ha nem találod a helyedet tudnak segíteni. Mindegyik ellenőrzésen átcsúszni úgy, hogy senki se vegyen észre semmit lehetetlen.

Hát igazd van Adani sokat szigorodott a világ, régen még a Malév járatain is be lehetett akárkinek kukkantani a pilótafülkébe amelyet csak egy függöny választott el az utastértől, igaz ezek még az Orosz csodán a TU 154-es gépeken voltak. Bár ha ismerettsége van valakinek ma is be tud jutni pilótafülkébe, de sajnos enélkül nem igazán lehet, pedig hatalmas élmény.
A szigorított biztonsági előírások meg a rengeteg utas miatt nem tudják mindenhol 100%-ig betartani, ezért szenzációhajhász újságírók meg sűrűn próbálják kijátszani ezeket vagy megtalálni a gyenge pontját.
De mondjuk ez nem a jegy nélküli följutás hanem a tiltott tárgyak följuttatására tett próbálkozások.

A közelelmúltban hallottam, (én nem utazom a Malévnál) hogy a malév járatain a hangoskodó utast , vagy nem megfelően viselkedőt a légikisasszonyok rendszeresen megfenyítik, hogy rájuk küldik a kommandósokat, (persze ez 18000 láb magasan érdekes lehet) annyira félnek egy esetleges terrortámadástól.

A napokban volt egy 2-2,5 órás dokumentumfilm az 1977. március 27-én, Tenerife-n történt katasztrófáról, ahol a kifutón ütközött öszze két utasszállító gép, mert az egyik pilóta nem akarta, hogy lejárjon a műszakidő, és engedély nélkül próbált felszállni a súrü ködben. 583 ember élete bánta. 48-en élték túl a katasztrófát. Ha érdekel benneteket a történet, leírom.

Én láttam, mit ne mondjak érdekes, és tanulságos, hogy egy hülye ember miatt hányan haltak meg.

Egyébként pont a napokban olvastam egy cikket:





Az autós közlekedés ehhez képest meg ugye....

Magyarországon 1300 ember hal meg minden évben közúti balesetekben.

Én egy jó pár éve egy helikopteren ültem. Ráadásul permetezőhelikopter. Végülis ezzel is vigyázni kell, mivel szépen el lehet vele szakítani mondjuk egy telefonvezetéket.

Bizony a Magyarországon szolgálatot teljesítő mezőgazdasági, légi mentő, katonai helikopterek mind békeidőbeliek egy-két kivételtől eltekintve, ezért egy időben szép számmal hullottak le.

Hála a jó égnek a mentésre használt heliket nálunk lecserélték nemrég EC-135 tipusú helikre amelyek modernek és megbízhatóak.

@Mizsi

Arról én is tudok, ott sok szerencsétlen véletlen egybeesése okozta a kataztrófát. Valóban az egyik az volt, hogy engedély nélkül próbált a KLM felszállni, a másik, hogy pont egyszerre mondta a torony, hogy várjon még és a másik gép, hogy ők még nem hagyták el a kifutót. Emiatt interferencia keletkezett és csak a sípoló zajt hallott. Mivel földi radar nem volt a reptéren nem látták az irányítók se a gépeket. És mivel kis reptér volt és az irányítók nem szoktak hozzá a nagy 767-es gépekhez, olyan kijáraton akarták leküldeni a Pan Am gépet ( amelyikbe beleszállt a KLM), amelyen nem bírt lefordulni, mert szűk volt a hely, ezért maradt a pályán. Sőt a KLM pilóta az utolsó másodpercben is megpróbálta elkerülni az ütközést, majdnem sikerült is. Megpróbált a másik fölé emelkedni, az volt a baj, hogy nehéz volt a gép, mert csurig tankolták előtte, hogy ezzel nyerjenek időt a következő leszállásnál. Ez is olyan dolog, hogy ha sok szerencsétlen körülmény közül csak egy nem történik meg, akkor a katasztrófa elkerülhető lett volna. Pl: ha csak az egyik rádióadást hallja, akkor nem folytatja a felszállást.

Néha szoktam nézni a National Geographic csatornán a Légi katasztrófák meg a Katasztrófák nyomában (Seconds from disaster) soroztatokat, érdekes dolgok vannak benne.

De a tenerifei baleset ma már nem történhetne meg. Azóta kötelező a földi radar a reptereken, legalábbis amelyik alkalmas nagy gépek fogadására, és egy blokkoló is kötelező tartozék lett, ami lefogja az adást, ha valaki már beszél a frekvencián.

@Babó22

Ez igaz, viszont ebből az ütközetből a helikopter kerül ki győztesen. Egy ismert legenda, hogy egy katonai kopter beleszállt egy telefondrótba, ő nyert, nem is vették észre csak mikor leszálltak, és látták a csüngő drótot a kopteren. A másnapi újságban címlapon volt egy cikk, miszerint kábeltolvajok miatt nincs telefon, az apróhírdetési részben meg ott volt, hogy X m rézkábel eladó, érdeklődni az XY laktanyában lehet.

Én permetező repülőn utaztam, az se semmi, ha azzal kap el az ember egy kábelt már nem biztos, hogy győztesen jön ki belőle, ráadásul arrafelé csak villanydrótok voltak ( 20. ezer és 120 ezer voltosak), ha azt elkapod vele, csak egy széndarab marad belőled.

A legdurvább az a vélemény volt, hogy azért történt a baleset, mert a két (vagy három) forgalomirányító közben a magyar meccset halgatta a rádióban.

@Adani

Amikor még a permetező helikopterben ültem, akkor mákot permeteztek. Amikor mentünk elfele, akkor láttam ilyen nagyobb feszültségű villanyvezetékeket. De mivel ez a helikopter benzinüzemű volt, nem ment magasan. De hát azt gondoltam, ha belemegy a helikopterrel a nagyfeszültségű vezetékekbe, csak a helikopter vonala marad meg. Úgyhogy azért egy kicsit félő volt, hogy belemegyünk, mivel ez a kopter is már kicsit öregecske volt. De azért élmény volt. Nem volt hibás semmije se.

Meséljek arról a repcsiről, amivel én mentem? Eredetileg oktatógép, az "anyósülésen" ülve előttem is ott volt minden műszer, és úgy mozgott szinkoronban, ahogy a pilóta irányította. Első mondata az volt, hogy hozzá ne nyúljak semmihez. Egyébként meg jó orosz gép volt, zörögtek benne a csavarok, érdekes hangja volt, volt olyan hely, ahol madzaggal volt összekötözve.

Itt is ugyanez volt. Ott volt előttem minden műszer, és a botkormány is ugyanúgy mozgott, ahogy a pilóta irányította. Hát itt azért jobb volt. Nem zörgött annyira. Ilyen narancssárga színű helikopter volt. De azért az érdekes volt, amikor a mákföldtől úgy 2-3 méterre repültünk. Persze ilyenkor permetezett. Aztán hirtelen fel, megfordulunk, megint pár méterre repülünk, és permetezünk. De ennek volt két propellerje. Az egyik jobbra forgott a másik balra. Majd ha le tudom fényképezni, ami nyáron lesz majd feltöltök egy képet. Egyébként egy kicsit nyávogós zaja volt.

Hajjaj, mi is mentünk kb. 10 m-re is talajtól, a maximális magasság meg kb. 100 m volt. Ráadásul nem is reptéren szállt le és fel, hanem egy sima mezőn, ahol volt annyi hely, hogy meg tudjon állni.

Amivel te mentél Babó az ez 1 2 lehetett.
Neve Ka-26 (Kamov) koaxiális rotor elrendezéssel, innen a kétirányú forgás, a helikoptert Magyarországon a néphadseregben rendszeresítették, majd a mezõgazdaságban. A 80-as évek végéig gyártották. Románia, Oroszország voltak a gyártó országok. A mezőgazdasági kivitelen kívül létezett utasfülkével szerelt változat is amely 6 főt volt képes befogadni.
Max. sebesség: 170 km/h
Utazó sebesség: 90-100 km/h
Csúcsmagasság: 3000 m
Hatótávolság: 400 km
Szerkezeti tömeg: 1950 kg
Felszálló tömeg: 3250 kg
Hajtómû: 2db, Vegyenejev M-14V, dugattyús motor
Teljesítmény: 325 LE / motor

Létezik két nagyobb testvére szintén dupla rotoros kivitelűek a Ka-27 és Ka-50 ezek már gázturbinás meghajtásuak és kimondottan harcászati célra készültek.

Ez az amivel repültem!

Adani ! (#128)

Kis helyesbítés, a Tenerife-i katasztrófa két alanya jumbo volt és nem 767-es.

(type, date, reg.number, company, location, fatalities)
B747-100 270377 N736PA PAN-AM Tenerife, Spain 335
B747-200 270377 PH-BUF KLM Tenerife, Spain 248

http://www.baaa-acro.com/Types%20d%27avion...g%20747-100.htm
http://www.baaa-acro.com/Types%20d%27avion...g%20747-200.htm

üdv, andrew.

Lehet, erre nem emlékeztem pontosan, a lényeg az, hogy akkoriban egy újnak számító dolog volt, annyira mindenképp, hogy légiirányítók ne lássanak még ilyet, főleg nem egy kisreptéren.

Igen valóban új tipus volt akkoriban hiszen az első 747-es 1969 februárjában szállt föl először.

De nem ilyen kis reptereken, a légiirányítók meg elképzelhető, hogy nem ismerték a gép paramétereit, mert egy kisforgalmú reptér volt, leginkább kisgépeket fogadott, akkor is csak azért irányították oda a Jumbokat, mert a másik repteret lezárták bombariadó miatt.

Ez nem így van!
Amelyik reptér képes és tud fogadni pl egy Jumbót ott a személyzetnek, vagyis az irányítóknak is ismerniük kell, hisz ez alapán adhatnak meg bizonyos adatokat a pilótáknak.
Esetleg valamiféle emberi hiba lehetett az irányítás részéről, viszont egy adott gép tulajdonságait minden esetben ismerniük kell.

Akkor az volt, mindenesetre arra utasította, hogy a 3. kijáraton hagyja el a pályát. Most néztem meg az adást. Találgatták, hogy vajon miért nem tért le? Nagyon élesen kellett volna visszafordulnia, és nem volt elég hely, a manőver biztonságos kivitelezéséhez. A következő kérdés meg az volt, hogy miért kérte az irányító, hogy ennek ellenére tegye ezt? Az egyik lehetséges válasz: " Talán nem szokott 747-eshez. Más kisebb gépek simán végre tudták volna hajtani". Végülis ebből nem történt volna katasztrófa, ez csak az egyik eleme volt. A baleset óta épült egy másik reptér is a szigeten, a másik odalt, ahol ritkán van köd. Az a reptér is működik, ahol a baleset történt, de főképp helyi járatok használják, kisebb utasszállítókkal. Egyébként ma már azért sem történhetne meg, mert előírás, hogy minden reptér rendelkezzen radarral, ami a földön lévő gépek helyzetét is jelzi ( földi radar). Interferencia nem lehet, mert kötelező egy blokkolóegységet építeni minden gépbe, ami ha már foglalt a frekvencia letilt. Még ha minden más megtörténik ekkora katasztrófa mégegyszer nem történhet.

De olyan is történt már, hogy egy szerencséd véletlen mentett meg egy gépet. Mint a Gimli Glider esetében, ahol mind a két hajtómű leállt és vitorlázó géppé változott a Boeing. Egy elhagyatott reptéren még megvolt az évek óta kivont radar, és sikerült beüzemelni, azzal pedig megtalálták a járatot és a pontos adataik voltak a süllyedéséről és az irányáról.

Egyébként valamelyik nap is volt egy érdekesebb esemény.
A denveri reptér leszállópályáján majdnem összeütközött egy utasszállító és egy kétmotoros gép.
A Frontier Airlines légitársaság egyik belföldi járatán közlekedő Airbus 319-es típusú utasszállító gépe leszállás közben már csak 20 méterre volt a betontól, amikor a pilóta észrevette, hogy a leszállópályára befordul egy kétmotoros Metroliner típusú gép.

Szerencsétlen Airbus pilótának meg át kellett startolnia, hogy ne legyen ütközés, azért a baj itt sem sokon múlt.

Szerintem 10 tonna duralumínium 10ezer méter magason gáz
Mondjuk sokat javít a helyzeten ha van a hátadon ejtőernyő.

Most pénteken fogok repülni

2007. 07. 08-án bemutatta a Boeing vadonatúj gépét a Boeing 787-est. [Dreamliner] Valami eszméletlen gyönyörű.

A Dreamliner debütálása: CNN video