Több helyen is látom, hogy egy url nem a szokványos www-vel kezdődik, hanem www2 vagy www3-val. Van különbség a sima www és ezek között? Mire szolgálnak?
Köszi!
Teljes változat: Mi a különbség a www, www2, www3 között?
Véleményem szerint semmi különbség.
Azt tudni kell, hogy egy domain címben a www az magát a server gépet jelöli. Megegyezik azzal, mintha nem www állna a pont előtt, hanem mondjuk server, vagy masina, webserver vagy akármi. Csupán egy bejegyzés a dns és/vagy apache/egyéb webserver konfigurációs fájljaiba.
Azt tudni kell, hogy egy domain címben a www az magát a server gépet jelöli. Megegyezik azzal, mintha nem www állna a pont előtt, hanem mondjuk server, vagy masina, webserver vagy akármi. Csupán egy bejegyzés a dns és/vagy apache/egyéb webserver konfigurációs fájljaiba.
Köszi. 
Nagyjából igaza van Ajnásznak. Egy kis kiegészítést azért írnék hozzá. Hadd menjünk bele a sürüjébe 
Szóval tegyük fel, hogy neked van egy webszervered aminek a címe www.athos.hu . Nagyon népszerü, lányok tízezrei látogatják naponta. A szervered viszont nem bírja ezt a forgalmat. Kéne bele gyorsabb CPU, több memória...stb. Esetleg lehetne finomítani szofveresen hátha segít...
Ezek mind kevésnek bizonyulhatnak egy idö után, ráadásul az alkatrészek állandó csereberéje is drága.
Vegyünk inkább még két gépet amiket webszervernek fogunk beállítani. Így már három szerverünk lesz. A másodikat és a harmadikat beállítjuk www2.athos.hu-nak, illetve www3.athos.hu-nak. Ezeknek az IP-jét a DNS-re bízzuk.
BIND-et (Berkeley Internet Name Daemon) használunk ami rendelkezik egy nagyon jó RR (Round-Robin) nevü fícsörrel. Ez az RR azt csinálja, hogy ha egy DNS kérés érkezik a www.athos.hu címre, akkor az IP pool-ban egy mutatót mindig arrébhelyez eggyel. Ez körbe fog menni, tehát ha 3 user egymás után lehívja az oldalt, akkor mindegyiknek egy másik szerverröl fog bejönni.
CNAME rekordot alkalmazva a DNS-ben a www.athos.hu alá bemappeljük a www2-es és a www3-as kezdetü címeket. Az "A" rekordnál pedig megadjuk az IP-jüket.
Ez elméletben gyönyörüen hangzik, így elosztjuk a forgalmat a három gép között mégpedig egyenlöen.
Az a baj csak ezzel, hogy a DNS szépen Cache-eli a feloldott adatokat, hogy csökkentse a forgalmat, és növelje a feloldási sebességet. A Caching-nek van egy TTL (Time to live) értéke ami az élettartamát szabályozza.
Most jön a bibi. Ha a TTL érték túl kicsi, akkor a látogatók lekérdezési ideje a DNS forgalom miatt megnö. Ha túl nagy a TTL, akkor csökken ugyan a DNS forgalom, de a többi DNS szerver is túl sokáig fogja cache-elni a miénket ami rossz forgalomelosztást eredményez. Ezért nem mindegy milyen TTL értéket állítunk be.
Ha meg FTP-t is akarunk, mondjuk ftp.athos.hu címen, akkor még bonyolultabb a helyzet, ugyanis a TTL miatt az egész Round-Robinos részt külön subdomainbe kell(ene) tegyük, a korrekt müködés érdekében.
Szóval tegyük fel, hogy neked van egy webszervered aminek a címe www.athos.hu . Nagyon népszerü, lányok tízezrei látogatják naponta. A szervered viszont nem bírja ezt a forgalmat. Kéne bele gyorsabb CPU, több memória...stb. Esetleg lehetne finomítani szofveresen hátha segít...
Ezek mind kevésnek bizonyulhatnak egy idö után, ráadásul az alkatrészek állandó csereberéje is drága.
Vegyünk inkább még két gépet amiket webszervernek fogunk beállítani. Így már három szerverünk lesz. A másodikat és a harmadikat beállítjuk www2.athos.hu-nak, illetve www3.athos.hu-nak. Ezeknek az IP-jét a DNS-re bízzuk.
BIND-et (Berkeley Internet Name Daemon) használunk ami rendelkezik egy nagyon jó RR (Round-Robin) nevü fícsörrel. Ez az RR azt csinálja, hogy ha egy DNS kérés érkezik a www.athos.hu címre, akkor az IP pool-ban egy mutatót mindig arrébhelyez eggyel. Ez körbe fog menni, tehát ha 3 user egymás után lehívja az oldalt, akkor mindegyiknek egy másik szerverröl fog bejönni.
CNAME rekordot alkalmazva a DNS-ben a www.athos.hu alá bemappeljük a www2-es és a www3-as kezdetü címeket. Az "A" rekordnál pedig megadjuk az IP-jüket.
Ez elméletben gyönyörüen hangzik, így elosztjuk a forgalmat a három gép között mégpedig egyenlöen.
Az a baj csak ezzel, hogy a DNS szépen Cache-eli a feloldott adatokat, hogy csökkentse a forgalmat, és növelje a feloldási sebességet. A Caching-nek van egy TTL (Time to live) értéke ami az élettartamát szabályozza.
Most jön a bibi. Ha a TTL érték túl kicsi, akkor a látogatók lekérdezési ideje a DNS forgalom miatt megnö. Ha túl nagy a TTL, akkor csökken ugyan a DNS forgalom, de a többi DNS szerver is túl sokáig fogja cache-elni a miénket ami rossz forgalomelosztást eredményez. Ezért nem mindegy milyen TTL értéket állítunk be.
Ha meg FTP-t is akarunk, mondjuk ftp.athos.hu címen, akkor még bonyolultabb a helyzet, ugyanis a TTL miatt az egész Round-Robinos részt külön subdomainbe kell(ene) tegyük, a korrekt müködés érdekében.
És a vizsgán átmentél?
Persze, 80%-os lett, de ott még nem volt DNS 
:blink: Vaó!!! Greene köszi! Ez igen! 
ehh Greene , ez. Thank You, very nice 
Ehh
Ehh
Gratula Greene! :clap:
Most már értem! Köszi Greene!
Tyű!!! Erre csak az tudom neked Greene mondani, hogy nem tudom mivel foglalkozol, vagy minek tanulsz, de mindenképpen korrekt, egész magyarázatot adtál erre! Én amikor elkezdtem először olvasni, így nézhettem 
!!!! Szó mi szó, nekem senki nem tudta még ezt így elmagyarázni! Nagyon Kösz!
!!!! Szó mi szó, nekem senki nem tudta még ezt így elmagyarázni! Nagyon Kösz!
Nekem is van egy www-s kérdésem, bár ez nem teljesen ide tartozik. Vannak olyan oldalak, amiket behoz a böngésző úgy, hogy nem írom elé a www-t, viszont vannak olyan oldalak amiket nem. Ez miért van? A sulinet szerverein szokott ilyen lenni.
Beállítás kérdése. Ha nem jön be www nélkül, akkor rosszul van beállítva.
Ez a tartalom egy lebutítottváltozata. A teljes változat képekkel kiegészült megtekintéséhez kérünk, kattints ide.