-Mennyi 8 hobbit
-1 hobbájt

Kész vagyok.

Huh, a hobbitos nagyon fájt.

Jó nektek Hobbitok, hogy a munkátok a hobbitok!

"Két lila lódobogás lekvárt zsibbaszt a telefonfülkében"


Miccccsoda szöveg.....

- Te, az én kutyám szerintem nagyon jó rendőrkutya lenne!
- Miért? Jó a szimata és fegyelmezett?
- Nem! Szereti a fánkot, és tökhülye.

Gondjai vannak a matematikával??? Hívja fel ezt a számot és segítünk:

0 -- 3*2 -- 3^2*10 -- (sin[ß]/cos(180-ß))*8 -- (đ*sin[ß]^-2)*2.5 -- [(10x)(ln(13e))]-[sin(xy)/2.362x] -- (sin(arc.ctg.(2cos[ß]/2sin[ß])))*4

Percdíj csak: (7*sin[ß])^(4.6*5)+(12cos[ß])*10^2 Ft +ÁFA

Jópofa!

A kuncsaft bemegy a patikába:
-Adjon egy kotont!
-Itt ne beszéljen ilyen közönségesen, menjen ki, és kérje szebben!
Visszajön:
-Kérek szépen egy kotont!
-Ne mondja ilyen közönségesen, kifelé.
Megint visszamegy a kuncsaft, letolja a nadrágját, kirakja a szerszámát a pultra:
- Egy esőkabátot szeretnék venni, Jani barátomnak.

Főleg a "kancsaft"!!!

Ez marha jó!

Javítottam! !!!

Ó de miért? Adani! Úgy volt valami adanis bája annak a viccnek!

Lehet, de tudod nem én írtam be, hanem copyztam egy txt-ből, eszembe jutott, az előző viccről, és rákerestem, aztán onnan másoltam be.

Ez nagyon jó!

Diákokat elviszik egy vágóhídra, mesélik, hogy ez itt már a legmodernebb vágóhíd, itt bemegy a disznó, majd kicsit később ott kijön a kolbász. Egy vicces diák közbeszól:
-Fordítva nem működik? Bemegy a kolbász, és kijön a disznó?
-Kérdezd meg anyádat! - Válaszol a csoportvezető

A legmodernebb szovjet pékség: hátul bemegy a búza, elöl kijön a pék, hogy nincs kenyér...

Az oroszok kapnak egy krumplipucoló gépet. Bedobnak egy krumplit 2 mp múlva kijön megpucolva. 10 krumplit dobnak bele, 20 mp múlva kijön meghámozva. Kipróbálják 1000 krumplival, valamivel több mint fél óra alatt kész van vele. Csodálkoznak, majd nekiállnak ők is csinálni egyet, hamarosan el is készül és küldik is az amerikaiaknak. Meg is érkezik, hát kipróbálják. Egy krumpli = 5 perc, 10 krumpli = 50 perc. Beleborítanak 1000 krumplit, eltelik 1 óra, 2 óra, fél nap nem történik semmi. Felhívják hát az oroszokat:
-Valami baj van a géppel.
-Hogyhogy?
-Beletettünk egy csomó krumplit, és nem történik semmi.
-Mennyit borítottak bele?
-1000 db.
- agyonnyomtátok Szergejt !!!!!

Ezek nagyon jók! mindjárt kiesek a fotelből!!!!

Egy középvezető hajótörést szenved egy lakatlan szigeten. Fél évet eléldegél kókuszon és kókusztejen, és egész nap a tengert kémleli. Egyszer csak egy
csónakban kiköt egy gyönyörű nő. A pasi megörül:
- Remek, végre valaki megmentett!!!
- Sajnos én is csak egy hajótörött vagyok, a sziget túlsó felén lakom.
- Milyen szerencsés, hogy a csónakkal jutott el a szigetre, talán megpróbálhatnánk eljutni innen.
- Nos a csónakot én építettem, bambuszból, háncsból és levelekből. Ahogy a nap járásából és a csillagokból kiszámítottam, legalább 2 hétre vagyunk a
legközelebbi lakott szárazföldtől, és ennyi ivóvíz nem fér a csónakba. Nincs kedve átjönni hozzám? Biztos régen volt már társasága. Át is eveznek a sziget másik felére. A tag teljesen le van nyűgözve, kikövezett út vezet egy csodalatos bungalóhoz.
- Iszik valamit? - kerdezi a nő.
- Köszönöm nem, elegem van a kókusztejből.
- Ugyan! Van egy saját lepárlóm. Egy Martinit?
A férfi teljesen döbbenten ül és kortyolgatja a Martinit.
- Gondolom szívesen megborotválkozna, amíg én átöltözöm. A középvezető szó nélkül átmegy a fürdőszobába, ahol két kiélezett kagylót talál. Mire
megborotválkozik, a nő mindössze néhány liánba öltözötten fogadja:
- Gondolom, régóta egyedül van... - simítja hátra hosszú haját a nő.
- Igen. - feleli bizonytalanul a férfi.
- És biztosan szeretne olyasmit csinálni, amit már régen nem tehetett.....
- NEM mondja komolyan!!! Megnézhetem az e-mailjeimet ?!!!

A kutya eltéved a szafarin. bóklászik, nem találja a gazdáját, egyszer csak látja, hogy közeledik felé egy leopárd. para 1000-rel, hogy most tuti felfalja a leopárd, mikor meglát maga mellett egy rakás csontot. elkezdi az egyiket rágcsálni, közben titkon figyeli a leopárdot és mikor az már közel van, jó hangosan megszólal:
- De finom volt ez a leopárd, szívesen megennék még egyet, ha lenne itt!
A leopárdon meg para indul, ilyedtében felmászik a legközelebbi fára. leül a majom mellé, aki végig nézte az egész szitut. Gondolja magában a majom, hogy most bevágódik a leopárdnál, és elmeséli hogy mekkorát linkelt a kutya. Na OK, mondja a leopárd, gyere elkapjuk ezt a szemét dögöt.
Lemásznak a fáról, a majom felül a leopárd hátára, elindulnak a kutya felé, aki ezt észre veszi és irgalmatlanul elkezd agytornázni, hogy mit tegyen. Szeme sarkából észreveszi, hogy már jó közel van a leopárd a majommal a hátán, ekkor megint elkiáltja magát:
- Azt a k***a majmot már vagy fél órája elküldtem leopárdért, igazán megjöhetne már.

Egy kis nyelvész-móka...

A német nyelvet igazán könnyű elsajátítani. Aki tanult latinul, és hozzászokott a ragozásokhoz, könnyen elsajátíthatja. Az első órán a tanár rögtön az elején elkezdi magyarázni:
- Der, des, dem, den, die ...
És utána... csak így tovább. Pofonegyszerű!

Hogy tisztán lássuk, vegyünk egy egyszerű példát. Először is fogunk egy német könyvet, egy csodálatos dortmundi kiadású, textilkötéses darabot, ami a hottentották (németül: Hottentotten) szokásait tárgyalja. Megtudhatjuk, hogy a kengurukat (Beutelratten) elfogják és bezárják őket olyan ketrecekbe (Kotter), amit egy ponyva (Lattengitter) fed, hogy megvédjék őket az időjárás viszontagságaitól. Egy ilyen ketrecnek az a neve, hogy ponyvával lefedett ketrec (Lattengitterkotter), és amikor a kenguru is benne van, azt úgy hívják, hogy Lattengitterkotterbeutelratten, azaz kenguru a ponyvával fedett ketrecben.

Egy szép napon a hottentották elfogtak egy gyilkost (Attentäter), azzal a váddal, hogy megölt egy anyukát (Mutter), aki ráadásul hottentotta volt (Hottentottenmutter), és akinek a fia buta és dadogós volt (stottertrottel). Ezt az anyukát németül úgy hívják, hogy Hottentottenstottertrottelmutter, a gyilkosa pedig a Hottentottenstottertrottelmutterattentäter. El is fogta őt a rendőrség, és becsukták egy kenguruketrecbe (Beutelrattenlattengitterkotter), de a fogoly sajnálatos módon megszökött. Amint ezt észrevették, el is kezdték felkutatni, és hamarosan rohant is a becsületes megtaláló (egy hottentotta katona), hogy ezt ordítva közölje főnökével:

- Elfogtam a gyilkost! (Attentäter)
- Melyiket? - kérdezi a főnök.
- A Lattengitterkotterbeutelrattenattentäter-t!- válaszolja a katona.
- Hogyhogy, a gyilkost, akit a kenguruketrecbe zártunk?
- Hát - válaszolja kicsit nehézkesen -, a Hottentotterstottertrottelmutterattentater-t.
- O, Scheisse, mondhattad volna az elején, hogy elfogtad a Hottentotterstottertrottelmutterlattengitter-
kotterbeutelrattenattentäter-t!

Amint az szabad szemmel is jól látható, a német nyelv igazán egyszerű!

Egy kocsmatulajdonos pultos lányt keres, három jelentkező marad a végén, de sehogy sem tudja eldönteni, kit vegyen fel. Végül úgydönt csinál egy tesztet, kint felejt a pulton egy 5000-est majd mind a három lányt egyesével behívja elbeszélgetésre, közben kimegy pár percre. Az első jelentkező eltette a pénzt. A Második jelentkező, visszadta a kocsmárosnak. A harmadik otthagyta a pulton, mintha ott sem lett volna. Ezek után vajon kit vett fel?
Hosszasan töpengett a teszten, végül hosszas gondolkozás felvette... a legnagyobb mellűt!


Mi az igazi vicc?
-Két GAMF-os diák elmegy a kocsma mellett !

MATEK MESE

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg háromszög, ennek volt három szöge: Alfonzó, Bétamás és Gammatyi. A legöregebb - Alfonzó - és a legkisebb - Gammatyi között a korkülönbség pí/2 volt. Az öreg háromszög, amikor úgy érezte, hogy rövidesen átköltözik a másik félsíkba, magához hívatta három fiát.

- Én rövidesen meghalok - mondta - és halálom után arra hagyom értelmezési tartományomat, aki a legszebb pótszöget veszi feleségül.
Elindult hát a három fiú a végtelenbe: Alfonzó az x, Bétamás az y, Gammatyi pedig a z tengelyen, széjjel a nagy térbeli koordinátarendszeren, mindhárman + irányba, egyenes vonalú egyenletes mozgással. Amikor elérték az első irracionális számot, pihenőt tartottak.

Alfonzó egy hatalmas integráljel árnyékában pihent le, hogy falatozzon valamit. Alig vette elő azonban intervallum-skatulyájából a hamuban sült intervallumot, megjelent egy hatalmas differenciálegyenlet, és így szólt hozzá:

- Te mit keresel itt? Nem tudod, hogy aki itt leül, az halál fia, mivel nem teljesíti a Cauchi-féle konvergencia kritériumot?

Ezzel se szó, se beszéd, megragadta és bezárta az an sorozat pontos alsó és felső korlátja közé.

- Innen ki nem szabadulsz, csak majd ha a differenciálhányadosod nullával lesz egyenlő - mondta a félelmetes differenciálegyenlet és elkonvergált.

Bétamás sem járt különben, őt egy zord trigonometrikus alakú komplex szám támadta meg, megragadta és bezárta két abszolútérték jel közé.

- Itt fogsz az óramutató járásával egyező irányúvá válni - mondta haragosan és elment.

Gammatyi szerencsésen járt. Amikor megéhezett, leült egy Pascal-háromszög tetejére és falatozni kezdett. Alig nyelte le az első részsorozatot, amikor észrevette, hogy a szomszéd értelmezési tartomány ura, a gonosz Diszkrimináns vágtat feléje almásderes négyzetgyökén, amelynek patkói lineáris egyenletrendszereket szórtak.

- Mit keresel az én epszilon sugarú környezetemben - kiáltotta már messziről negatív előjelét forgatva. Mindjárt n-edik gyököt vonok belőled és nullává redukállak!

Gammatyi látta, hogy ennek egykettede sem tréfa, előrántotta értékkészletéből pozitív előjelét, és megsemmisítette vele a gonosz Determinánst. Azután visszaült a Pascal-háromszög tetejére és elfogyasztotta a magával hozott sorozat majdnem minden elemét.
Ezután útra kelt.

Estére egy véges halmazhoz érkezett, átkelt az alsó korláton és igyekezett a felső korlát felé. Útközben bekerült egy torlódási pontba, amelynek tetszőleges sugarú környezetében ott volt a halmaz végtelen sok eleme.

Ezek igen kedvesen fogadták, ellátták étellel itallal és négyzetre emelték, hogy jobban bírja a hosszú utat. Gammatyi megköszönte és tovább transzformálta magát. Amikor megvirradt, csodálatos látvány tárult két tetszőleges pontja elé: nem is olyan messze egy rotációs mozgást végző n-ed rendű determinánst látott.

No, ezt megnézem - gondolta Gammatyi és elindult.

Csakhogy nem könnyű ám egy ilyen determinánsba bejutni! Amikor odaért, látta, hogy minden kapuban egy m x n típusú mátrix áll, n dimenziós vektorokkal felfegyverkezve, amelyek élesre voltak köszörülve.

Gammatyi tudta, hogy ő ezek ellen tehetetlen, furfanghoz folyamodott tehát: megpróbálta meghatározni az egyik mátrix rangját. Hosszú órák és veszélyes átalakítások után végre sikerült az egyik sort nullává tenni, és ekkor nagy dübörgéssel kinyílt a kapu, Gammatyi belépett.

Az n-edik sorban elemről elemre haladva csodálatosabbnál csodálatosabb látvány tárult a szeme elé: a falakon Weierstrass, Cantor, Rolle, Heine-Borel és Cauchi tételei függtek aranyozott keretben, a padlót pedig díszes szövésű Leibniz és Taylor formulák díszítették. Gammatyi csak az i-edik sor k-adik elemében tért észhez, de csak azért, hogy még nagyobb ámulatba essen. A sorokban egy gyönyörűséges pótszöget látott, aki szomorúan énekelt..

Amikor meglátta Gammatyit, rémülten kérdezte:

- Mit keresel itt, ahol még az 1/n sorozat határértéke is ritkán fordul elő? Jó lesz, ha minél hamarabb elmégy, mert ha hazajön a várúr, a gonosz hétismeretlenes, meg fog ölni.

- Én innen el nem megyek - mondta Gammatyi, mert tudta, hogy ez a pótszög az, aki őt egy életen át ki tudja egészíteni 90 fokra.

- Jössz-e velem?

- Nem mehetek - mondta a szépséges pótszög. Én az öreg Tangens király lánya vagyok. Hárman voltunk testvérek: Amália, Beáta és Cecília, amikor ez a gonosz hétismeretlenes egyenletrendszer elrabolt apánk értelmezési tartományából, és azóta itt raboskodunk. Nem mehetek hát, mert ő úgyis utolér és visszahoz.

Gammatyi elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, magával viszi Cecíliát.

Egyszer csak egy hatalmas dörrenés rázta meg az egész determinánst.

- Fuss! - mondta neki Cecília - mindjárt itthon lesz, most dobta haza a szabad tagok oszlopát.

De alig hogy ezt kimondta, már meg is jelent az ajtóban a hétismeretlenes egyenletrendszer, és ráordított Gammatyira:

- Mit keresel itt, te geometriai féreg? Tudod, hogy aki ide belép, az halál fia? Te is meg fogsz halni.

S már rá is rohant Gammatyira. Csakhogy Gammatyi nem hagyta magát: Többet ésszel mint ész nélkül - kiáltotta és megkezdte az ismeretlenek kiszámítását.

Először az ismeretlenek együtthatóiból és a szabad tagok oszlopából képzett kibővített mátrix rangját határozta meg. Ennek rangja r lett. Ezután kiválasztott egy r-ed rendű determinánst és kiszámította ennek az értékét. Azután már könnyű dolga volt, mert - mivel csak annyi ismeretlen volt, mint amennyi egyenlet, - csak a Cramer szabályt kellett alkalmaznia.

Amikor az egyenletrendszernek már csak egy ismeretlene volt, könyörgésre fogta a szót:

- Legalább ezt az egy ismeretlenemet hagyd meg.

Gammatyi azonban nem kegyelmezett, behelyettesítette a szabad tagok oszlopát a hetedik oszlopba is.

Ezután kézen fogta Cecíliát, kiszabadították két nővérét is, és elindultak. Útközben kiengedték börtönükből Alfonzót és Bétamást is.

Hazaérve nagy lakomát csaptak, a - végtelentől a + végtelenig folyt a bor, sör és a pálinka. A királyságot természetesen Gammatyi kapta, mivel Cecília volt a legszebb a három pótszög között. Ők most is boldogan élnek és létre is hozták a legkisebb közös többszöröst.

- Hogyan válogat egy férfi fehérneműt?
- Ez koszos, ez koszos,... ez koszos, de még hordható.

Közúti ellenőrzés. Rendőr elkéri a személyit, jogosítványt, forgalmit, majd jön a kérdés:
- Mi a vezetékneve?
- A vezeték neve? Kábel.

- Milyen szelet neveztek el a Balatonról?
- ???
- A Balaton szelet.

- Milyen volt a szilveszter az intenzív osztályon?
- Eszméletlen.

Rendőr vizsgázik:
-Vezetékneve?
-Drót
-Keresztneve?
-Feszület
-Húzzon egyet!
-Húúúú!!!

A pcforumon található egyik mai hírben van egy kis nyelvi csomó:

Ez így érvénytelen. A jó kérdés: "Hogyan tüntetné el a vizet?", mert a "melyikkel" azt sugallja, hogy csak a felsoroltak közül lehet választani...

Nem egészen. A normális ember nem sugallatra dönt, hanem gondolkodik...

Sőt pont egy olyan lehetőség a legjobb, amit nem ajánlottak fel. Ezt bizonyítja az alábbi történet.

Egy álláshírdetésen a jelentkezők között egy utolsó teszten akarták eldönteni, hogy kit vesznek fel a munkára, a teszt egy kérdésből állt:
Mész az úton egy kocsival, ami csak kétszemélyes, vagyis csak egy szabad hely van benne. Egy buszmegállóban három embert látsz. Egy öreg nénit, aki láthatóan a halálán van, sűrgősen orvosi segítségre szorul, egy barátodat, akinek tartozol egy nagy szivességgel, és egy bombázót, aki álmaid asszonya. Kérdés:
-Kit vinnél el?
Ha az öreg nénit, akkor megmentheted az életét, ha a barátodat, viszonzol egy nagy szivességet, ha a bombázót, talán most ismerkedsz meg életed nagy szerelmével.

A jelentkező, akit végül is felvettek a következő választ adta:
- Megállnék, és odaadnám a kocsikulcsot a barátomnak, hogy vigye be a kórházba az öreg nénit, én pedig álmaim nőjével megvárnám a buszt.