Nos ez volt az ajánlom magam.

Ami a diplomát illeti, bizony előfordul, és többnyire olyan nevelési hiányosság, amely gazdag szülők elkényeztetett gyerekeit jellemzi.
Ott ha égőt kell cserélni, akkor villanyszerelőt hívnak.
Ehhez szokik hozzá a gyerek, akit bekényszerítenek, hogy legyen valami diplomája. Ott tanulni kellene, de ő nem szokott hozzá, hogy dirigáljanak neki, és ez az eredménye.

Ez pont olyan kell egy diploma, mint az, hogy a rendőröknek két nyelven kell beszélni. Nem tudom, hogy most is így van-e, de mikor én lehettem volna anno "utcapásztor" ez volt a követelmény, a középiskola, vagy ipari mellett.

Kérdezz csak meg 5 öregebb rendőrt, abból 4 tuti beszél cigányúl. Ez nem nemzetiségi szöveg, tehát elfér. A legegyszerűbb nyelv. 300 akárhány szóból áll, azt meg nem szabták meg mi legyen az, így nagyon sokan, akkoriban ezt tanulták meg, és ebből vizsgáztak le, mint második nyelv tudása.

Na ott is ez volt jellemző, hogy muszáj volt, valami nyelvről papírt szerezni. Kb. ennyit ér a műkörmös diploma is. Bár azt hiszem, a rendőröknek hasznosabb a nyelvtudásuk, mint a műkörmösöknek a diploma.

Takarító szakmunkás már van. Lehet, hogy még diploma is lesz.
(Nehogy lemossák a bádogbilit sósavval...)

A beás nyelvre gondolsz? Azt érdemes megtanulni, mert nagyon kevés szóból áll, mégis le lehet belőle nyelvvizsgázni. Egyébként a diplomások közül is sokan vannak, akik ezt tanulják meg, mert a diplomához is szükséges az idegennyelv-ismeret.

A magyar, leleményes fajta. Mi lesz, ha rájönnek, hogy az eszkimó nyelv, csak 200 szóból áll?

Viszont sok szavuk van a hóra.
Egyébként már nem fogadják el a lovári (cigány) nyelvet diplomához, régebben tényleg elfogadták és sokan vizsgáztak ebből hiszen tényleg alig 2-300 szavas és nyelvtana sincs. A másik az eszperantó volt, de már azt se fogadják el.

De nehezebb a kiejtése.

Érdekesség: a világ nyelvei.

Ciao.

Biztos ez? Az eszperantónak komoly szókincse és nyelvtana van, semmiképpen sem hasonlítanám a 200-300 szavas nyelvekhez. (Magam is ismerkedtem vele egy ideig.) Ráadásul – tudtommal – élő nyelvnek számít.

Akkor ezek szerint egy egyiptológusnak három nyelven kell beszélnie ahhoz, hogy diplomát kaphasson?
Mert ugyebár nélkülözhetetlen számára az ó-egyiptomi nyelv és a hieroglif írás, de ez holt nyelv tehát nem fogadják el. Tehát marad az anyanyelve mellett egy másik élő nyelv elsajátítása. Magyar ember esetében mondjuk az angol. Bár nem egy hátrány, ha valaki beszéli az angol, de most az elvről beszélek és nem a gyakorlatias dolgokról.

Az eszperantót már jópár éve nem fogadják el diplomához, ezt én is így tudom.

Igen, mert az eszperantó inkább egy kódnyelv.

A süketnémák jelbeszéde is ilyesmi, ugyanis az is nemzetközi, teszem azt egy magyar és egy japán süketnéma megértené egymást, hiszen a kézmozdulatok ugyanazt jelentik, akkor is ha egyébként nem ismerik egymás nyelvét.

Mitől kódnyelv? (Azon túl, hogy minden nyelv kód...) Attól, hogy mesterséges, még lehet normális, beszélhető, ráadásul könnyű a nyelvtana.
Meglássátok, hamarosan nem "két nyelv", hanem az "angol és még egy nyelv" lesz kötelező. L. még orosz nyelvoktatás...

Pl. érzelmeket nem lehet kifejezni vele, vagy csak nehezen. Egyébként a magyar nyelv az egyik legjobb leírónyelvnek számít, magyarul könnyen lehet valamit egyértelműen és pontosan leírni és elmagyarázni, a többi nyelvben ( az angolban is) nehézkes. Valamelyik rádióadásban volt szó erről, és ott mondta az egyik meghívott vendég, hogy ha pl. a légiirányítás nyelve a magyar volna kevesebb légikatasztrófa lenne, mivel sokat vissza lehetett vezetni a kommunikáció hiányára. Olyasmi ez, hogy egy kifejezést többféleképpen lehetett érteni és az egyik fél az egyikre a másik pedig a másikra gondolt és ez vezetett katasztrófához.
Egyébként valahol máshol még régen olvastam egy érdekes történetet miszerint 1945-ben még nyáron küldtek a szövetségesek Japánnak megadásra felszólító levelet. Hirohito császár pedig válaszolt is rá japánul, amit később más fordított le angolra. Ebben valami olyasmi volt, hogy az önök kérése a japán hegemónia megtörése irányuló cselekedet. Majd pedig volt egy mondat, amiben volt egy japán szó, aminek több jelentése van mint későbbi döntésig megfontolni, ill. nem venni tudomást valamiről. A császár az előbbire gondolt, hiszen látták már ,hogy sok esélyük nincsen, hiszen már Európában végetért a háború. A fordító viszont félrefordította és nem vesz tudomást jelentést használta, ami gyakorlatiaga azt jelentette, hogy elutasítják a kérést, ezért tovább folytatták Japán szétverését ugye mint tudjuk két atombombát is dobtak ezután.
Ráadásul a magyar nyelv szinte alig változott az évszázadok során. Pl. a halotti beszédet és az Ómagyar Mária Siralmat még ma is értjük, az eredeti szöveget is ha nehézkesen is, de értelmezni tudjuk, hiszen a szavait még ma is használjuk. Viszont egy angol eredeti Shakespeare szöveget már csak szótárral tud elolvasni.

Ez az, amit nem hiszek. Számos irodalmi művet fordítottak már eszperantóra (azokról a költőkről és írókról nem is beszélve, akik eleve eszperantó nyelven írták műveiket), nem hiszem, hogy a nyelv alkalmatlan lenne érzelmek kifejezésére. Olvasd el Baghy Gyula (közismertebb nevén Julio Baghy) Al nia lingvo című versét.

Különben is, mit várunk egy olyan nyelvtől, ahol nem szavakat, hanem egész kifejezéseket kell megtanulni, hogy megértsük? Eegen, az angolra gondolok.
Néhány kedvencem: Csinál te beszél angol? Mit csinál te csinál?
Egyszer láttam egy óriásplakát csücskében egy angol mondatot. Négy szó volt, összesen ha 15 betű. Külön-külön mindegyiknek ismertem pár jelentését, a kombinatorika szabályai szerint tehát lehetett a mondatnak vagy 50 értelmezése, de nyilván csak egy jó, mai napig nem tudom, mi lehetett az, meg már az eredetit is elfelejtettem.
<Off>Lehetne egy új topicot nyitni nyelvészetileg? </Off>

Én személy szerint támogatnám! Sőt, gyakorlatilag egy második (illetve pár országban harmadik, negyedik) hivatalos nyelvvé tételét. Sok helyen olvasni, hogy a modern Európa, illetve inkább az EU nagy hátránya/gyengesége az, ami a mottójában is szerepel: a sokféleség. A "másik" három nagyhatalomban, az USA-ban, Oroszországban és Kínában nincsenek, vagy elhanyagolhatóak a nyelvi problémák, viszont az EU-t ez egyáltalán nem jellemzi. Minden egyes dokumentumot mind a 23 hivatalos nyelvre lefordítanak. Ez azon túl, hogy rengeteg költséggel jár, nagyon embertávolivá teszi Brüsszelt, pedig rengeteg pályázat, felhívás, stb. van azért, hogy az EU-t emberközelivé tegye polgárai számára. A másik dolog az, hogy ha pl. elutazol Finnországba: 1. magyarul nem értenek meg, 2. finnül valószínűleg nem tudsz, 3. ebből az következik, hogy egy harmadik nyelven kell kommunikálnotok.

Aztán az idegennyelv ismeret szempontjából is számos különbség van a tagállamok között. Míg mi itt Közép-Európa keleti részén a németet részesítjük előnyben, addig (maradjunk a példánál) a finnek a svédet. A finneknél egyébként is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az idegennyelv oktatásra. Magyarország viszont az utolsók között kullog bármilyen idegennyelv ismeret szerint (különösen a francia).

Ha megnézitek pl. az USA-t, elképzelhetetlen, hogy két amerikai ne értse meg egymást (a spanyolajkúak nem számítanak...). Ha nálunk is kötelező lenne legalább egy középszintű angol nyelvismeret MINDEN tagállamban, akkor az Atlanti-óceán ezen oldalán se lennének nyelvi problémák. Tehát amit TheSaurus is említett, az "angol és még egy nyelv".

Én úgy hiszem, ha az EU minden polgára beszélne egy azonos nyelvet, az egész közösség sokkal erősebb lenne.

-- Most hirtelen ennyi jutott eszembe, és támogatom azt a "nyelvészeti" topicot.

Szerintem is jó lenne egy közös nyelv, de miért pont az angol?

Több okból is:
1. Már most is ezt beszélik a legtöbben (nem csak Európában, de az egész világon)
2. Az informatika nyelve az angol -- ezen már késő lenne változtatni
3. Az összes európai nyelv közül a legegyszerűbb*

* Hiszen nem muszáj tudni az összes igeidőt, az amerikaiak is csak ötöt (két múlt, két jelen, jövő), esetleg hatot használnak, szerintem többségük nem is ismeri mindet. Sőt, most jutott eszembe, ki kellene dolgoznia valakiknek a standard európai angolt, és ezt a standard angolt kellene majd bevezetni minden tagállamban hivatalos nyelvként. Pl. a 12 igeidőt simán le lehetne redukálni fele annyira.

Meg aztán a többi "nagy" nyelvhez képest (német, francia) is lényegesen egyszerűbb a nyelvtana, hiszen a ragozást két perc alatt meg lehet tanulni, a főneveknek pedig nincsen nemük, a németben meg ugye három is van, a franciában kettő (bár utóbbinál általában lehet érezni, hogy nő- vagy hímnemű a szó). Továbbá a múltidő képzése is sokkal egyszerűbb.

Sok szempontból el vagyunk maradva az unióhoz képest. Már ott el van rontva a dolog, hogy nagyon kevés a kéttannyelvű óvoda, általános iskola és gimnázium is. Persze ezekhez megfeleő képzettségű nyelvpedagógusra is szükség lenne. A diákok a középiskola végén kapnak észbe, hogy mit is szalasztottak el az előző években. Főiskolai, egyetemi évek alatt nagyon nehéz már ezeket pótólni, és nagyon sokan azért nem kapnak diplomát, mert nincs meg nekik legalább a középfokú nyelvvizsgájuk. Egyetértek azokkal akik az angolt emelik ki egyik fő nyelvnek, ami az unión és azon kívül is megértenek, de ezen kívül még kell mellé egy másik is.(német, francia,olasz , spanyol stb)

Viszont lehet kifejezéseket magolni ezerrel

És akkor az angolok meg jól jártak?

A latin évszázadokig volt közös nyelv, aztán gyakorlatilag eltűnt. Kár érte. Mindenesetre több tudomány (orvos, biológia) nyelve máig a latin, a köznépet mégis békén hagyják vele. Legyen az angol az informatikáé, egyefene.
Mutass még egy európainak becézett nyelvet, aminek 26 betűből áll az abc-je, de legalább ugyanennyi további, elfajzott külsejű jellel próbálják érzékeltetni a szótárban, hogy az adott szót kb. hogy kéne ejteni. Más nyelvekben van pár (vagy sok) kiejtési szabály, ezek birtokában ránézel egy leírt ismeretlen szóra, és tudod, hogyan mondják. És fordítva. Én nagyon sok angol szakszöveget olvastam (nem állítom, hogy mindet teljesen értettem), és az a bajom a beszélt nyelvvel, hogy ha hallok egy szót, megpróbálom elképzelni leírva, mert úgy ismerem (fel). Gondolj bele.
Two rums to room two two two at two to two.

Két évig tanultam latint és jelentem kibírhatatlan. Megtanultam kívülről a főnév-, melléknév- és igeragozást. A főnekveknél öt declinatio, nemekkel együtt 9 lehetőség + rendhagyók, egyes- és többes számban is öt eset. Az igéknél pedig meg nem mondom hány féle idő van, ráadásul négy féle ige van.

A fordítás pedig úgy néz ki, hogy fogsz egy mondatot, és elkezded keresgélni az összetartozó dolgokat. Egy főnév mellékneve akár a mondat másik végén is lehet. Hosszabb mondatnál szerkezeti ábrázolás nélkül esélytelen, hogy bármit is érts.

Akar valaki latint tanulni?

Jó persze vannak kivételek, akik egyből átlátják, én nem ezek közé tartoztam. Amikor megkérdezték, a kötelező kettőn túl akarok-e még két évig tanulni, eszembe nem jutott volna. A másik opciót választottam és matek tagozatra mentem.

Én azon a véleményen vagyok, hogy ez a nyelv nem véletlenül tűnt el.

Egyébként ha valaki tud valamennyit olaszul vagy spanyolul, akkor nagyon hamar megtalálja, hogy mi minek felel meg, csak éppen nagyságrendekkel egyszerűbb lett.

Á, a kínaihoz képest sehol sincs. Érdemes most spoken languages kifejezésre keresni Google-ben.

És akkor az angol rendhagyó igék népes csoportját még nem is méltattam. Nem is fogom.

Az orvostudomány nyelve egyre inkább az angol, néhány angol kifejezésre egyáltalán nincs is magyar szó. A latinból csak az anatómiai/patológiai szókészlet, ill. szófoszlányok maradtak, ráadásul felük ógörög eredetű és/vagy már magyarosított. Az ógörög megfelelője azért jobb ( - klinikumban kizárólag ezt használják), mert magyarul ragozható és szóösszetételeket is könnyebb képezni:
Pl. nephroscopiás [ gör. νεφρός (nephros) = vese; σκοπεῖν (skopein) = nézni ] - na, ezt például nem is tudom hogy mondanák latinul...
Természetesen mindennek megvan a biológiában is a latin neve, de ott is az anatómiában és a rendszertanban használják leggyakrabban. Magyar megfelelő sokszor van.

Amellett most már a latint még az igazságügyi orvostanban is feltétlenül hanyagolják, tekintve, hogy az orvosszakértőnek mindent magyarul kell leírnia, hogy azt a bíróságon mindenki értse.

Az is igaz, hogy a jogi és az orvosi latin köszönőviszonyban sincs, ugyanaz a szó latinul mást jelenthet egyikben, mást a másikban.
Egy igen vicces példával jöttek mindig elő igazságügyből. Közismert (jogászok tanulják):
"Testis unus, testis nullus."
Jogi értelmezésben: "Egy tanú, nem tanú."
Orvosi értelmezésben: "Egy here, nem here." - ennek persze semmi értelme nincs így.

Arról nem is beszélve, hogy egy csomó "mesterséges" (új)latin szó van, aminek már semmi köze az eredetileg beszélt latin nyelvhez. Ha a római korból visszahoznánk valakit és kezébe nyomnánk az anatómia atlaszt, vagy csak szavakat olvasnánk fel belőle, szerintem megpusztulna a röhögéstől.

Nem baj.
Ha valaki előállna azzal, hogy kidolgozott egy mesterséges nyelvet, és ez olyan minőségű lenne, mint az angol, úgy rúgnák ki mindenhonnan, hogy a levegőben éhen halna.

Az angol alkalmatlan világnyelvnek. A szókincse borzalmas. Elég kinyitni a szótárt, egy angol szóra négy-öt magyar van, visszafordításkor mindent körül kell írni. Ettől még persze ez lesz. Vagy a kínai.

A vizsgaidőszakkal nem törődve (addig úgyse lett volna nyugtom) kiírtam magamból ezt a szösszenetet:

Az EU Nyelvészeti Központja úgy döntött, hogy új, mesterséges nyelv megalkotására ír ki pályázatot, mivel szükség van egy általánosan használható, könnyen megtanulható, egyszerű közös nyelvre.
A Bizottság elé lép a következő pályázó. Az idősebb úr zilált hajzata és szakálla, valaha fehér, gombját vesztett köpenye nyilvánvalóvá teszi, hogy igazi elhivatott tudóssal van dolgunk. Kisebb kézikocsin füzethalmot húz maga után. A Bizottság elnöke:
- Üdvözlöm! Mi jót hozott nekünk?
- Nos, rendszeremet Parlingnak neveztem el, a Par a Lingua (olyan, mint egy nyelv) kifejezésből kiindulva.
- Ah, és miből áll ez a rendszer? Hány betűből áll az ABC-je, például? - érdeklődik az egyik tag.
- Az ABC 26 betűs, a latin betűkre épül.
- Ó, ez nagyszerű! Akkor, gondolom, teljesen fonetikus nyelvről van szó?
- Hát, majdnem. A hangok ejtésére vannak bizonyos általános szabályok, de a pontos kiejtést további 31 jellel kívánom érzékeltetni, ezek itt vannak, ebben a füzetben...
A bizottság elnöke kissé elkomorodik.
- Ezek szerint 57 jellel lehet leírni a parling szavakat? Ez elég soknak tűnik...
- Nemnemnem! 26 betűvel lehet őket leírni, a többi csak a kiejtéshez kell...
- Jó, menjünk tovább - javasolja egy másik tag. - Hány igeidő van a parlingban? Gondolom, van a jelen, a múlt, a jövő...
- Tizenkettő.
- Mennyi???!!!
- Dedede... ez csak elméletileg ennyi, igazából tizeneggyel is egész jól el lehet boldogulni, az utolsónak csak elméleti jelentősége van...
- Ha megfelezné, az is sok lenne, de menjünk tovább. Mi ez a lista?
- A rendhagyó igék felsorolása...
- Vannak rendhagyó igék?
- Hát, így tudtam megoldani. Ezek bizonyos ritkábban használt igék...- magyarázza a tudós nyelvész. Az egyik tag közben belelapoz a listába:
- Nézzük csak... gondolkodni... höhö, ez jó, még hogy ritkán használt ige... enni, inni, olvasni, mondani... És miért van ezeknek három alakjuk?
- Az első a jelen idejű, a második a múlt...
- A harmadik pedig a jövő, ugye?
- Nem... az egy... másik... múlt időhöz kell...
- Hoppá, ez bizonyára hiba, kedves kolléga, az olvasni lied, lied, lied. Azonos a három alak?
- Leírva igen, de máshogy kell ejteni, így: líd, led, led. Egyszerű, ugye?
- És honnan tudjuk, hogy beszélgetőpartnerünk melyik alakot használja?
- Nos, a szövegkörnyezetből...
- Hm... mekkora a parling szókincs?
- Hogy kevesebb szót kelljen megtanulni, a legtöbb szóhoz több jelentést rendeltem.
- És honnan tudjuk, éppen melyik jelentésre gondoljunk?
- Nos, a szövegkörnyezetből... Itt van például a proth ige, nem rendhagyó, hehe, ami azt jelenti, hogy húz, tol, letesz, felvesz, otthagy, csónakot lakkoz, csizmát húz, szellőztet...
- Elég!!!
Innen a cselekmény kettéágazik.
1.
A Bizottság tagjai összesúgnak:
- Rúgjuk ki! - javasolja az egyik tag. Az elnök a fejét rázza:
- Nem, ki tudja, mire képes ez a... Elmegyógyintézetbe? - A bizottság olasz tagja felmordul:
- Még megszökik és folytatja... Giovanni! - A mögötte álló sötét öltönyös, napszemüveges fickó előrelép. Az olasz a tudós felé int, a testőr komoran bólint.
- Akkor megállapodtunk, kedves kolléga - fordul az elnök a tudóshoz. Kérem, fáradjon át a szomszéd terembe, Giovanni átkíséri...
Az elnök hátradől a székében és odaszól a titkárának:
- Legyen szíves, hívja vissza azt a hogyishívjákot... Zamenhofot...
2.
- Mondja, kedves Kolléga, alkalmas a parling arra, hogy bármilyen szöveget úgy értelmezzünk, ahogyan nekünk megfelel? Más szóval egy levélváltásba bármit és bárminek az ellenkezőjét bele tudjunk magyarázni? - kérdezi kezét dörzsölgetve az elnök.
- Nos, tökéletesen megfelel a mondott célnak, elnök úr, esetleg minimális változásokat kell végrehajtani, de az hamar megvan.
- Megegyeztünk, kedves barátom, lásson neki, pénz nem számít. Máris megíratom a szerződést.
- Köszönöm, Elnök Úr, csak egy kérésem lenne. A szerződést ne parlingul írják...

Ha valaki hasonlóságot fedez fel a parling és egy létező nyelv között, bizony, nem téved.

Óriási

Kegyetlen!

Egy apró kérdés: miért írják sokan nagy betűvel a mondatokban a személyes névmásokat? Kiváltképp azt, hogy Én.

Mert az Istent is nagy kezdőbetűvel írják. lsd.:egoizmus

Meg azért, mert sokan nem tudnak helyesen írni, illetve azt hiszik, hogy tudnak. Mondjuk én a Te és az Ő, meg a Neked és Neki alakokkal gyakrabban találkoztam.

Másik lehetőség, hogy azt hiszik, így jobban kifejezik a másik iránti tiszteletet, ráadásul mivel azt hiszik így helyes is, még büszkék is rá.

És ha egy nőről beszélünk, aki számunkra a nagy Ő ?

Ha a nagy ő? Akkor Kedves.

Tiszteletből. Tényleg. Néha én is naggyal írom. Akkor is, ha tudom, hogy a helyesírási szabályok szerint kicsi. Ők nem tudják, ha meg mondom, akkor bunkó vagyok.